Az évtized végére tudna csak függetlenedni Európa az orosz energiától
Az uniós országok közül Magyarország a leginkább kitett az orosz földgáznak, ám a fosszilis import kiváltása az egész közösségnek fejtörést okoz.
Az Európai Unióban ugyan már évek óta dolgoznak azon, hogy az energiabiztonságot megteremtsék, és az importfüggőséget csökkentsék, Ukrajna lerohanása mutatott rá igazán, mennyire ki van szolgáltatva Európa az orosz gáznak. Szakértőket kérdeztünk arról, hogy Európa miként csökkentheti az orosz fosszilis energiától való függőségét.
Március végéig még biztosított az ellátás
Oroszország az EU összes gázimportjának 36 százalékát adja. Az orosz gáz részesedése az áramtermelésből ennél kisebb, az EU átlagában mintegy 10 százalék, ám ezen belül igen nagyok a régiós különbségek.
Ha a direkt áramtermelés mellett figyelembe vesszük a gáztüzelésű erőművekből származó hőfogyasztást is, akkor Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban az orosz gáz részesedése 33, 26, illetve 24 százalék, így éppen Magyarország a legkitettebb.
Európának az biztosít időt, hogy a viszonylag enyhe télnek köszönhetően február 28-án 29 százalékos töltöttségen álltak a gáztározók, azaz körülbelül egyhavi gázkészlet állt rendelkezésre, így március végéig biztosított az ellátás, és ezután a gázfogyasztás általában csak szeptember végén kezd növekedni – mutat rá az Euler Hermes és az Allianz Research elemzése.
Az EU-ban az áram- és a gázárak emelkedése miatt bekövetkező keresletcsökkenés ugyan sok mindent megoldhat, de a következő télen mindenképpen adminisztratív korlátozások lépnének életbe.
Az Euler Hermes és az Allianz Research számításai szerint az Európai Unió csakis egy összehangolt cselekvési tervvel, évi 170 milliárd euró beruházással, hat év alatt válthatná ki teljesen az orosz gázt alternatív forrásokból, főként megújuló energiából.
(hvg.hu nyomán)
