A szerbiai és délvidéki fiatalok nem kis részének „második otthona”: a fogadóiroda
A nagyobb délvidéki városokban (is) hihetetlen gyorsasággal szaporodnak a fogadóirodák és egyéb játékbarlangok.
Egyes városrészek némi túlzással Las Vegasra hasonlítanak.
A Gazdasági Jegyzékek Ügynökségének adatai szerint például Újvidéken jelenleg 130 regisztrált fogadóiroda található, azzal, hogy számuk heti szinten tovább növekszik.
Amíg 10-15 évvel ezelőtt a fogadóirodákat zömében 35-45 éves személyek látogatták, a mai kliensek többségének életkora 17-25 év között mozog.
Egy, több ezer középiskolást felölelő közvélemény-kutatás szerint a kiskorú délvidéki diákok 58 százaléka már a 16. életéve előtt szórakozott-játszott fogadóirodában.
Számos kiskorú ezeket a játékbarlangokat „második otthonaként” kezeli.
A szerb állam nem küzd az említett jelenség ellen, mi több, úgymond serkenti elterjedését.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint ugyanis a fogadóirodák és kaszinók mentesülnek a nyereségadó fizetésének kötelezettsége alól.
Normális országokban épp a fordítottja történik: legnagyobb adóval pont az ilyen típusú szerencsejátékházak, játéktermek tulajdonosait, működtetőit terhelik. Ez teljesen logikus, hiszen a szóban forgó “intézmények” valósítanak meg legnagyobb jövedelmet.
A Vučić-rezsim azonban úgy döntött, pont ezt a sötét szektort kíméli meg és karolja fel.
A fogadás internetes formái is adómentességet élveznek.
Összehasonlításként: az állam brutális, több ezer eurós (visszamenőleg elszámolt) adóval csapott le az interneten keresztül végzett szellemi munkából élő szabadúszókra.
Amúgy minden átlagpolgár közvetlenül vagy közvetve fizeti a tetemes adókat, járulékokat, illetékeket. Kivéve az említett kategóriát.
“Rossznyelvek” szerint a “bűnbarlangok” tulajdonosai a hatalmon levő párt(ok) jelentős finanszírozói, adományozói, mecénásai.
(nova.rs, srbijadanas.net nyomán, fotó: Printscreen/You Tube/MaxBet)