Megint az úzvölgyi temetőben provokáltak a román nacionalisták
Az úzvölgyi magyar katonatemetőben önkényesen és illegálisan létrehozott román parcella „megvédésére” szövetkeztek vasárnap a temetőbe felvonuló román nacionalista szervezetek – közölte a Székelyhon napilap és a rá hivatkozó MTI. Ezt a reakciót a magyarellenes, szélsőséges szervezetekből vélhetően az váltotta ki, hogy idén februárban a Bákó megyei törvényszék elsőfokú ítéletében érvénytelenítette az úzvölgyi katonatemető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el. Ezzel párhuzamosan, márciusban Moinesti bírósága pedig szintén első fokon elrendelte, hogy törölni kell a telekkönyvből Dormánfalva városának az úzvölgyi katonatemető fölötti tulajdonjogát.
A román hadsereg napja (október 25.) alkalmából szervezett felvonulást ezúttal két nappal korábban, „egész véletlenül” az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emléknapjára időzítve, október 23-án tartották a román nacionalista szervezetek, és szélsőséges szimpatizánsaik.
A román hadsereg napja az erdélyi magyarság számára tragikus, megalázó esemény. 1944. október 25-én foglalta el a szovjet Vörös Hadsereg és a román királyi hadsereg az 1940-es második bécsi döntés által Magyarországának ítélt Észak-Erdély utolsó, még magyar kézen lévő varosát, a Szatmár megyei Nagykárolyt. A hivatalos – tehát nem csupán szélsőjobboldali – román narratíva értelmezése szerint „felszabadították a Horthy-fasiszta terror uralma alól az utolsó ősi román várost”, az egyébként még napjaikban is magyar többségű, magyar polgármester által vezetett Nagykárolyt.
Ezúttal 150 fakereszttel vonultak fel azoknak a „román” katonáknak az emlékére, akikről tévesen úgy gondolják, hogy az úzvölgyi katonatemetőben vannak eltemetve.
Amint a Székelyhon közölte: a vasárnapi rendezvény a megszokott forgatókönyv szerint zajlott. Ezúttal is felolvasták azoknak a román katonáknak a neveit, akik – állításuk szerint – az úzvölgyi temetőben nyugszanak, a tömeg pedig minden névre „Jelen!” felkiáltással felelt.
Idén a darmanesti polgármesteri hivatal mellett főszervezői feladatot vállalt a Nép Útja (Calea Neamului) nacionalista egyesület és a Szabadság állapota (Starea de libertate) nevű civil mozgalom. Utóbbiak azzal igyekeztek résztvevőket toborozni, hogy közölték, az emlékmű és a betonkeresztek megvédésére megalakul a keresztek testvérisége a román hadsereg úzvölgyi harcokban elesett hőseiért.
A temetőben mondott beszédében Mihai Tirnoveanu azt tartotta a keresztek szövetsége „szent céljának”, hogy a végsőkig védelmezze a kereszteket, amelyeket Darmanesti polgármesteri hivatala a román hadsereg hőseinek állított a temetőben. A szövetség nem vesz figyelembe semmilyen bírósági döntést, csakis a román hősök vérét és csontjait tartja számon, függetlenül attól, hogy milyen döntéseket hoznak a bíróságok, vagy kihez tartozik a temető.
A kora estébe nyúló megemlékezés végén a szervezők emlékeztették a román külügyminisztériumot és Klaus Iohannis államelnököt, hogy ha a románok számára kedvezőtlen bírósági döntés születik a temető román parcellájának ügyében, akkor életük árán is megvédik a sírkertet.
Darmanesti önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt magyar katonatemetőként tartotta számon a magyar közösség, és Csíkszentmárton község gondozta.
Kép: Székelyhon
