Brutális infláció zúdul Szerbiára
Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank elnöke szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2,45 milliárd eurós készenléti hitelét az utolsó centig fel fogják használni a költségvetés lyukainak betöméséhez.
Szerbiában 15 százalékos éves inflációt mértek októberben, míg szeptemberhez viszonyítva átlagosan 1,9 százalékkal nőttek az árak.
Csupán egy hónap alatt az éttermi és szállodai szolgáltatások 4,1 százalékkal, az élelmiszer és az alkoholmentes italok 3,5 százalékkal, a ruha és a lábbeli 2,2 százalékkal, a háztartási berendezések 1,7 százalékkal, a rezsiköltségek 1,5 százalékkal nőttek.
(Ezek persze mind hivatalos adatok. A valóság ennél sokkal rosszabb.)
A többi termék és szolgáltatás a statisztikai intézet szerint egy hónap alatt elenyésző mértékben, átlagosan kevesebb mint 1 százalékkal drágult.
A novemberi középtávú jegybanki előrejelzés szerint az infláció összességében ez év végéig és jövő év elejéig magas marad.
Utoljára 2011-ben, előtte 2008-ban érte el a pénzromlás üteme a 15 százalékot. Tavaly 7,9 százalékos átlagos szintet jegyeztek.
Jorgovanka Tabaković szerint ez meghaladja a várakozásokat, ugyanis korábban arra számítottak, hogy a pénzromlás üteme már augusztusban vagy szeptemberben lassulni fog.
A jegybankelnök szerint az energiahordozók és a világpiaci élelmiszerárak emelkedése pörgeti az inflációt. Számításai szerint az „importált” infláció kétharmad részben felelős a 15 százalékos pénzromlásért.
Tabaković azt is elmondta a köztévében, hogy a kedvezőtlen külső körülmények miatt a jegybank mérsékelte a szerb GDP-előrejelzést, amely most erre az évre vonatkozóan a 2 és a 3 százalék közötti sávban van. Jövőre 3,5 százalékos bővüléssel számolnak a legfrissebb prognózisuk szerint, 2024-re pedig visszatérést jósolnak a 4 százalékos növekedési szinthez.
A jegybankelnök azt is bejelentette, hogy folytatják a szigorításokat a monetáris politika területén, de csak szelektív módon, mivel az inflációt főleg külső tényezők serkentik. Az irányadó kamatláb jelenleg 4,5 százalék, és Tabaković szerint további emelését tervezik, hogy kivédjék a világpiaci árnövekedések másodlagos hatásait.
A 16,9 milliárd eurós devizatartalék növelését is tervezik.
Egyben arról is szólt, hogy Szerbia most véglegesíti a Nemzetközi Valutaalappal kötendő egyezményét, amelynek értelmében a szervezet 2,45 milliárd eurós készenléti hitelt adna Belgrádnak 3 százalékos éves kamat mellett. A pénzt a költségvetési hiány pótlására szánják.
Tabaković szerint jobb feltételekkel kapja országa a hitelt, mintha a bankközi piacon igényelné, ahol a kamatok 7 százaléktól indulnak felfelé. Azt is hozzátette:
biztos, hogy a teljes hitelösszeget igénybe kell venni.
A bankvezér azt is elmondta, hogy nem lehet előre látni, mikor tetőzik az infláció, mert az sok bizonytalan tényező függvénye. Meglátása szerint jövő évben már mérséklődhet a pénzromlás üteme. Aggodalommal tölti viszont el, hogy Szerbia legnagyobb kereskedelmi partnerei – Németország és Olaszország – recesszió előtt állnak, ami Szerbia kilátásait is rontja.
(napi.hu nyomán, fotó: blic.rs)
