Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

A szerbiai nemzeti kisebbségek november 13-án nemzeti tanácsi választásokat tartottak. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 12 éves történetében a mostani (negyedik) választáson a Magyar Nemzeti Tanács 35 képviselői helyéért először indult csak egy, Pásztor István, a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) elnöke – egyesek szerint a barátnője/vadházastársa Lovas Ildikó – által felállított Magyar Összefogás lista.

A november 17-én közzétett végleges adatok szerint, a magyar választói névjegyzéken 116 406-an szerepeltek. Ezek közül összesen 41 480-an járultak az urnák elé, vagyis a részvételi arány 36,69 százalékos volt. A szavazólapok 98,75 százaléka volt érvényes, összesen 520 érvénytelen szavazólapot számoltak össze.

A Pásztor/Lovas listán öt újságíró/szerkesztő is van: 2. Kabók Erika, 5. Gusztony András, 21. Kozma Lívia, 27. Mészáros György és 31. Lennert Móger Tímea.

Az Autonómia civil portál NT-választások – hogyan szavaztak a velünk élő más kisebbségek? c műsorának résztvevői „kitértek az újságírók szerepvállalásának problámájára is. Elmondták, hogy a szerbiai újságírói kódexszel összeegyeztethetetlen, hogy az újságírók részt vegyenek politikai kampányokban és döntéshozatali testületekben. Hangsúlyozták, hogy az újságíró feladata a tisztségviselők munkájának az ellenőrzése, és nem nekik kellene politizálniuk, még ha egyes kis közösségek keretein belül olykor hiányoznak is a tisztségek betöltésére alkalmas káderek, ami egy újabb kérdést vet fel, történetesen azt, hogy a közösségek nem foglalkoznak a politikai elit utánpótlásának a kinevelésével.”

A szerbiai újságírók kódexe III. fejezetének (A korrupció megelőzése és érdekütközés) 6. pontjában írja, hogy „az újságírói hivatással összeegyeztethetetlen a PR és marketing ügynökségben, lobbi ügynökségben, az állami szervekben és intézményekben, valamint a politikai pártokban való munka”.

Az ezzel kapcsolatos utasításban pedig az áll, hogy „a politikai, választási vagy (politikai párt/kompánia, és hasonló) sajtókampányban való részvételt nem lehet az újságírói/szerkesztői munkával egy időben végezni”.

A kódex 7. pontja szerint „az újságírónak semmilyen üzleti viszonyban nem szabad lenni azokkal az alanyokkal, akiknek a munkáját fedi”. A vonatkozó utasításban pedig az áll, hogy „az újságíró nem írhat azokról a gazdasági társaságokról, amelyek üzleti sikerétől függ az ő vagy a (közelebbi és távolabbi) családjának, illetve barátjának az érdeke”.

Mindenképpen választaniuk kell az MNT-tagság és az újságírói munka között. Amennyiben a tanácsnokságot választják, be kell fagyasztaniuk a munkaviszonyukat. Ha ez nem történik meg, akkor be kell indítani az újságírói szervezetből való kizárásuk folyamatát. Korábban ez Kabók Erikával már megtörtént, mivel „a szakmai szabályok megsértése miatt kizártak a Vajdasági Független Újságírók Egyesületéből (Nezavisno Društvo Novinara Vojvodine – NDNV)”.

Az MNT új összetételének listáján négy jogász is van. Köztük van Bájity Borisz (30.), aki 2017 októbere óta a Tartományi Képviselőház főtitkárhelyettese, vagyis Pásztor Pista egyik közvetlen beosztottja, akinek – a tanácsnoki tisztségnek a munkahelyével való összeférhetetlenség miatt – ugyancsak le kell mondania vagy a munkahelyéről, vagy az MNT tagságról.

A 70 éves Dobai János (33) is jogász végzettségű, aki még a (tordai) helyi közösséget – ahol Pásztor „helytartójaként” is ismert – sem tudta fejleszteni, a település tanácsát irányítani.

Bizonyára maga sem gondolta komolyan, hogy ilyen rajtszámmal MNT-tanácsnok lesz. Erre csak azért kerülhet sor, mivel másik lista a választáson nem volt.

Nem tudni, hogy a másik két, jószerivel szélesebb körben ismeretlen jogász, a Sárközi István (11.) és Szűcs Balázs (17.), mivel érdemelték ki a nemzeti tanácsi tagságot?

Olyan intézmények vezetői vagy foglalkoztatottjai is a Pásztor/Lovas listára kerültek, amelyeknek az alapítója az MNT, de a Prosperitati munkatársai is, ami miatt fennáll az érdekütközés esete is. A listaállítók ezt a szempontot sem vették figyelembe, pedig Pásztor Pistának, aki (képzettségére nézve) úgyszintén jogász, ezt tudnia kellett volna. Vagy ez sem fontos?

Abban, hogy az az egypárti nemzeti tanács „nem legális és nem legitim”, jelentős része van Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikájának is, amely megosztotta, pontosabban egypólusúvá tette a vajdasági magyar közösséget.

aki pedig nem hajlandó elfogadni az egypárti gondolkodást, a Fidesz és Pásztor István feltétel nélküli támogatását, vagyis a megalázást, azt szinte emberszámba sem veszik. Szöges ellentéte ez annak a parolának, miszerint „minden magyar felelős minden magyarért”!

A legutóbbi megnyilvánulása ennek a politikának, hogy „Novák Katalin elnökasszony nem érzi magáénak az egész délvidéki magyar közösséget”, csak Pásztor Istvánt és a VMSZ-t tartja a „sajátjainak”.

Potápi Árpád (aki János is) a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, lehetséges, hogy több időt tölt Vajdaságban, Pásztor István társaságában, mint a hivatalában, miközben a többi magyar politikai párt és szervezet vezetőiről tudomást sem vesz.

Gyeney Laura, a külhoni magyaroknak jogsegélyt nyújtó (?) Kisebbségi jogvédő Intézet (KJI) új igazgatója is ezt a politikát követi. Legutóbbi, november elejei vajdasági látogatása alkalmával csak Pásztor Bálinttal, a VMSZ alelnökével találkozott, „aki a vajdasági magyarság valós helyzetének minden részletével tisztában van” (!?). Ellátogatott még a Magyar Szó szerkesztőségébe, ahol arról áradozott, hogy „még évtizedekkel ezelőtt a nagyapja (sic!) rendszeres olvasója volt a lapnak”. Arról azonban már nem tájékozódott, hogy a Magyar Szó időközben a véemeszes propaganda (napi)lapja lett!

A Kisebbségi Jogvédő Alapítvány korábban „tartózkodott mindennemű »belmagyar« politikai állásfoglalástól”. Gyeney éppen azzal foglalt most állás, hogy csak Véemeszesekkel találkozott!

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) részvevői, a november 18-ai üléséről kiadott zárónyilatkozatban, „gratulálnak, hogy a november 13-ai nemzeti tanácsi választásokat követően továbbra is a Magyar Összefogás lista tagjai vezetik a Magyar Nemzeti Tanács, a szerbiai magyar nemzeti közösség közvetlenül és demokratikusan megválasztott országos önkormányzatát”. A résztvevőknek, sajnos halvány fogalmuk sem lehet, hogy itt mi történik, mivel az ülésre Vajdaságból csak Pásztor Pistát és Hajnal Jenőt hívták meg!

Az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács alakuló ülését a választások végeredményének november 18-ai kihirdetéstől követő 20 napon belül kell összehívnia Tomislav Žigmanovnak, az emberi és kisebbségi jogi, valamint társadalmi párbeszéd miniszterének.

A magyar nemzeti közösségnek olyan nemzeti tanácsa lesz, amelyik a közösség választói testülete több mint 60 százalékának a választásokon való részvétele nélkül áll fel. A tagjai között több olyan személy is lesz – amennyiben időközben nem válnak meg tisztségüktől vagy hivatásuktól – akiknek a jelenléte ellenkezik a törvénnyel, vagy egyszerűen alkalmatlanok a tanácsnoki tisztségre.

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. Ezzel teljesen megszűnik a magyar érdekképviselet. Az MNT továbbra sem a vajdasági magyar közösséget, hanem a VMSZ-t és a Fideszt fogja szolgálni!

Minden politikai és jogi eszközzel arra kell törekedni – ideértve az Árnyék Magyar Nemzeti Tanács lehetséges felállítását is –, hogy a vajdasági magyar közösségnek hiteles és hatékony, tiszteletre érdemes érdekképviselete legyen!

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke – a november 15-ei sajtótájékoztatóján – már jelezte, „pártja meg fogja találni a módját, hogy megvédje a vajdasági magyarság érdekeit”.

Hiteles, támogatásra érdemes Magyar Nemzeti Tanácsunk – mint ahogy parlamenti képviseletünk is – csak akkor lesz, ha annak tagjai egyéni jelölés és nem pártlista alapján kerülnek megválasztásra.

A Pásztor/Lovas lista nem az a Magyar Nemzeti Tanács, amelyre a magyar közösségnek szüksége van!

Bozóki Antal

(bozokiantal.blogspot.com, fotó: kurir.rs)