Ezt az alkalmat (is) bűn lenne elszalasztani!
A Tartományi Regionális Fejlesztési, Régióközi Együttműködési és Helyi Önkormányzati Titkárság honlapjain közzétették a Vajdaság Autonóm Tartomány 2023-2030-ig terjedő fejlesztési tervének tervezetét.
– A terv megjelentetésével közvita kezdődött a tartomány legfontosabb fejlesztési dokumentumáról, amely az elkövetkező nyolcéves időszakra vonatkozóan mutatja be a célzott beruházásokat. Ez a terv egyfajta stratégiai dokumentumot jelent, mely mentén a tartományi szervek és a helyi önkormányzatok együttesen megfogalmazhatják politikájukat és cselekvési terveiket – írja a (nem szabad) Magyar Szó.
– Célunk, hogy a vajdasági szakemberek és a lakosság széles körű bevonásával olyan utat rajzoljunk ki magunk elé, amely gazdaságilag és társadalmilag is magasabb életszínvonalat biztosít számunkra az elkövetkező években – mondta Igor Mirović tartományi kormányfő Újvidéken, ahol (2022 december 15-én – B.A.) hivatalosan is közszemlére bocsátották a tartomány fejlesztési tervét.
– A tervezetet alkotó szakemberek a jelenlegi helyzet elemzésével kulcsfontosságú célokat határoztak meg a gazdaság, az infrastruktúra és a környezetvédelem terén, nagy hangsúlyt fektetve a Vajdaságra jellemző interkulturalizmusra, amely stabil és erőteljes mozgatórugója a társadalmi fejlődésnek. Ezen négy témakör által érintik az összes többi olyan ágazatot, amely lehetőséget nyújt a folyamatos és fenntartható fejlődéshez – ismertette a dokumentum alaptételeit Mirović.
A dokumentum kidolgozása szinte két évet vett igénybe, mintegy 80 személy vett benne részt a közszféra, a magánszféra és a civil szféra soraiból, de tudományos társaságok tagjai, szakszervezeti képviselők és közintézmények munkatársai is kivették részüket a munkából.
A vajdasági kormány megbízásából a tervezet megírásának szakmai koordinálását a Tartományi Fejlesztési Ügynökség végezte el, a dokumentum kidolgozása pedig a német-szerb fejlesztési együttműködési projektum keretében valósult meg, de Svájc fejlesztési és együttműködési ügynöksége is segítette.
A javaslattervezet az újvidéki, zombori, szávaszentdemeteri és nagybecskereki közszemle után, feltehetően január végén kerülhet elfogadásra a Tartományi Képviselőházban.
A szerb nyelven, cirill írással készült 226 oldal terjedelmű dokumentum pontos elnevezése „Vajdaság AT 2023-2030 évi fejlesztési javaslattervezete” [ПРЕДЛОГ НАЦРТА ПЛАНА РАЗВОЈА АП ВОЈВОДИНЕ ЗА ПЕРИОД 2023-2030. ГОДИНE].
Tehát nem „fejlesztési tervről” és még csak nem is „tervezetről” van szó,
ahogy a napilap nevezi, hanem csak a terv kidolgozásának kezdeti, előkészítő anyagáról, „tervezeti javaslatáról”.
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági Magyar Közgazdasági Társaság (VMKT) feladata lenne ennek tüzetes szakmai vizsgálása, elemzése, hogy mennyire felel meg, összhangban van-e vagy nincs azoknak a területeknek a fejlesztési elvárásaival, szükségleteivel, amelyeken a nemzeti közösségek tagjai többségben élnek, külön pedig, hogy megfelel-e vagy sem a vajdasági magyar közösség gazdasági és egyéb fejlődési érdekeinek.
A tervezetben szó esik ugyan (4.1. fejezet) „Vajdaság interkulturalizmusáról, a polgárok mértéke szerint”, amelyben említi a „kulturális-történelmi örökséget” is, de a nemzeti kisebbségi közösségek arányos gazdasági és egyéb fejlődését, mint stratégiai célkitűzést, és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket nem említi.
Az MNT eddigi vezetői általában csak azt mondogatták, hogy a testület illetékessége a kultúrát, az oktatást, a tájékoztatást és a hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdésekben való döntéshozatalra korlátozódik.
Nagy ívben (el)kerülték/mellőzték a nemzeti tanácsokról szóló törvény 10. szakasza 1. bekezdésének 14. pontját, miszerint „a nemzeti tanács, a törvénnyel és az alapszabállyal összhangban, szervei révén, önállóan állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben”.
Így történhetett meg, hogy a magyar közösség fejlődése szempontjából számos fontos kérdésnek még a megvitatását is elutasították,
mint például a vajdasági magyar közösség alapérdekei megvalósulása kérdéseinek Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatában, csakúgy, mint a rehabilitáció és a vagyon-visszaszármaztatás, valamint a tartományi vasúthálózat felszámolása problémáinak, stb.
– A VMKT 2009 decemberében alakult Szabadkán, azzal a céllal, hogy összefogja a délvidéki magyar közgazdászokat, bővítse szakmai tudásukat, hozzájáruljon a regionális gazdaság versenyképességének növeléséhez és a gazdasági kapcsolatok ápolásához.
Szervezetünk működésén és programjain keresztül igyekszik hozzájárulni a délvidéki közgazdászok tapasztalatszerzéséhez és előbbre jutásához. A szakmai érdekérvényesítésen túl egy olyan környezet megformálásán dolgozunk, amelyben a délvidéki magyar vállalatokat vezető közgazdászok eredményesebben bővíthetik kapcsolati hálójukat, illetve a fiatal közgazdászok kapcsolati tőkéhez juthatnak és lendületet kaphatnak pályakezdésükhöz – írja a szervezet honlapján.
Céljai között csak „a délvidéki magyar közgazdászok összefogása” szerepel, de a magyar közösség gazdasági fejlődése, problémáinak vizsgálata, megoldásainak segítése, előbbre vitele már nem.
Vajdaság Autonóm Tartomány 2023-2030-ig terjedő fejlesztési terve tervezetének a „közszemlére” bocsátása jó alkalom, hogy az MNT és a VMKT is megvizsgálja azt és a magyar közösség szemszögéből javaslatokat tegyen a további módosításokra. Ha erre egyáltalán képesek!
A Vajdasági „Magyar” Szövetség sem hallatta még a hangját. Csak a pénzosztásban lennének érdekeltek?
A stratégiatervezet nemzeti közösségi szempontból való elemzését, értékelését a Német Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Társaság (GIZ), de a Svájc fejlesztési és együttműködési ügynökség – amelyek a kidolgozását támogatták – sem fogja helyettük elvégezni! Van-e egyáltalán ezzel kapcsolatos véleményük, álláspontjuk?
Ezt az alkalmat (is) bűn lenne elszalasztani!
Bozóki Antal
(bozokiantal.blogspot.com)
(fotó: region.vojvodina.gov.rs)
