Kovács Vučić szerb elnök magyar hangja
Az Európai Unió Tanácsának Általános Ügyek Tanácsa (ez koordinálja az Európa Tanács üléseinek előkészítését is) december 13-án elfogadta a nyugat-balkáni térségre vonatkozó összefoglalót, amelyben megállapítják, hogy „Szerbia esetében visszalépés történt a külpolitikai harmonizáció tekintetében. A visszalépés az értékelések szerint mindenekelőtt az Oroszországgal szembeni szankciók el nem rendelésének a következménye”.
Az információ a Magyar Szó nevű pártlap ugyanazon oldalán olvasható, amelyen a lap beszámol Kovács Elvirának, a VMSZ alelnökének, a köztársasági képviselőház alelnökének, stb. az N1 TV Newsnight c. december 12-ei műsorában való részvételéről.
A VMSZ-es képviselő egyebek mellett az Uniónak az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatos elvárásairól is beszélt. „Nem értett egyet azzal, hogy Szerbia uniós csatlakozása zsákutcába került”.
– Oroszország ukrajnai agressziója sok mindent megváltoztatott, egyre kifejezettebb a nyomásgyakorlás Szerbiára, hogy csatlakozzon a szankciókhoz, miközben a joguralommal kapcsolatos elvárásokról mintha részben megfeledkeztek volna az EU-ban – mondta Kovács. Szerinte a szankciók vonatkozásában Szerbiának mindenekelőtt saját érdekeire kell összpontosítania. Mindazonáltal a közeljövőben feltehetőleg párbeszéd kezdődik ebben a kérdésben, a végső döntést a szerb kormány hozza meg. Mint hozzátette,
nem hiszi, hogy belátható időn belül elrendelik a szankciókat, ám megtörténhet, hogy megfontolják bizonyos szankciócsomagok lehetőségét.
Martin Košatka, a Cseh Köztársaság külügyminisztere december 26-án Prágában az European Western Balkansnak adott interjújában azt mondta, hogy „a cseh (EU – B.A.) elnökség alatt (2022. július 1-től december 31-ig – B.A.) Szerbiával csatlakozási klaszterről nem folyt igazi vita, mert a légkör erre nem megfelelő”.
A cseh külügyminiszter három akadályt lát Szerbia csatlakozási folyamatában – a joguralom területén való előrelépés, valamint a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd hiányát, továbbá a szerb külpolitikának az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájával való alacsony szintű összehangoltságát.
– Ez a probléma korábban csaknem másodlagos volt az előző kettőhöz viszonyítva. Az orosz agresszióval azonban ez elvi kérdéssé vált és most az Európai Unió valóban ragaszkodni fog a közös kül- és biztonságpolitikával való összehangoltsághoz – mondta Košatka.
– Világos, hogy az orosz agresszió után megváltozott a légkör. Az EU meg akarja mutatni, hogy valóban fontos számára a (nyugat-balkáni – B.A.) régió. Nem egy elnökség nehéz munkájáról és a jó eredményeiről van szó, hanem az EU általános akaratáról. Ez az akarat jelen van – tette hozzá a cseh külügyminiszter.
„A szerbiai képviselőház külügyi bizottságának ülése formális okok miatt elnapolásra került, DE:
A Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ álláspontja világos:
Mi nem támogatjuk az oroszellenes szankciókat, mert nem oldanak meg semmit. Elítéljük az agressziót, kiállunk Ukrajna területi integritása mellett, de nem támogatjuk se a szankciókat, se a fegyverszállítást.
Mi a béke pártján állunk, szorgalmazzuk azt.
Szerbia érdekeit nem áldozzuk fel.
Az ukrán-orosz konfliktusban a Vajdasági Magyar Szövetség Szerbia és ezzel együtt az ország polgárainak oldalán áll.
Az ország hivatalos álláspontja nem változott, az ellenzéki bizottsági elnök pedig végérvényesen elfogadhatná a ház szabályait.
Folytatás következik!” – írta tavaly december 29-én Kovács Elvira a közösségi hálón.
A szerb képviselőház külügyi bizottsága december 28-ai elnapolt ülésének egyik napirendi pontja, amiről Kovács a Facebook oldalán írt, „Szerbia külpolitikájának az EU külpolitikájával való összehangolása” és „bizonyos szankciók Oroszország elleni bevezetése” lett volna, aminek a megvitatását Borko Stefanović, a bizottság ellenzéki elnöke, a Szabadság és Igazság Pártjának [Stranka slobode i pravde – SSP] alelnöke kezdeményezte.
Az ülést elnapolták, mert – a Danas belgrádi napilap írása szerint – „nem érkezett meg az anyag a Külügyminisztériumból”.
Derek Chollet, az Egyesült Államok magas rangú megbízottja január 12-én felszólította Szerbiát,
„ha haladni akar, be kell vezetnie az Oroszország ellen szankciókat az Ukrajna elleni támadás miatt”.
Fontosnak értékelve azt, hogy Szerbia az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ) az orosz invázió ellen szavazott, felhívta Belgrádot, hogy „még jobban álljon Ukrajna mellé, mivel jelentős támogatásra van szüksége”.
– Úgy gondoljuk, hogy az országoknak el kell fogadniuk a szankciókat, és azért gondoljuk ezt, mert Oroszország cselekedeteit nemcsak el kell ítélni, hanem meg is kell büntetni. Oroszország brutális, indokolatlan háborút folytat Ukrajna ellen. Össze kell fognunk, hogy egyértelművé tegyük, hogy ez a viselkedés elfogadhatatlan – mondta egyebek mellett Chollet.
Szerbia EU-s csatlakozása nyilvánvalóan megrekedt. 2022-ben „nem történt előrelépés a csatlakozási tárgyalásokon”. Szerbia eddig – a régi metodológia szerint – a 35 tárgyalási fejezet közül 22-őt nyitott meg, amelyek közül csak „kettőt zártak le ideiglenesen”. Utoljára – 2021. december 14-én – a négy fejezetet (14. Szállítási politika, 15. Energetika, 21. Transz-európai hálózatok és 27. Életkörnyezet és klímaváltozások) 4. tartalmazó klasztert nyitották meg.
Kovács Elvira a szerb parlament integrációs bizottságának [Odbor za evropske integracije] az elnöke is (második mandátumban).
A bizottság feladatai közé tartozik egyebek mellett a törvényeknek és más jogszabályoknak az Európai Unió előírásaival való összehangoltságának megvitatása. A bizottságnak figyelemmel kell kísérnie, javaslatokat és kezdeményezéseket tennie a csatlakozási stratégia megvalósítására, intézkedéseket javasolnia az általános, nemzeti egység létrehozását illetően Szerbiának az európai intézményekhez való csatlakozására.
A VMSZ üdvöskéje, Kovács Elvira a szerbiai uniós csatlakozási folyamatért felelős személyek egyike. Ért-e ehhez egyáltalán?
Nem kell csodálkozni, hogy Szerbia uniós integrációja nem halad. Kovács most azt mondja, amit Vučić, hogy „nem támogatjuk sem a szankciókat, sem a fegyverszállítást”, meg hogy „Szerbia érdekeit nem áldozzuk fel”.
Kovács Vučić szerb elnök magyar hangja. Ha holnap a radikálisból haladóvá lett szerb elnök azt mondja, hogy Oroszország ellen be kell vezetni a szankciókat, akkor azt fogja szajkózni. De mondhat-e mást a megélhetési politikus, akinek csak a karrierje, nem pedig a (magyar) közösség érdeke a fontos?
Bozóki Antal
bozokiantal.blogspot.com
(fotó: N1)
