Ötször többen vagyunk, mint a koszovói szerbek, de a VMSZ csak értük küzd
Miért ne illetné meg a kétszázezer délvidéki magyart ugyanaz, amit a szerbek követelnek a harmincötezer koszovói nemzettársuk számára?
A Szerb Községek Közössége (Kosovska Mitrovica, Leposavić, Zvečan, Zubin Potok) legszélesebb területi autonómiát jelentene a koszovói szerbek számára – teljes végrehajtó hatalommal.
A közösség létrehozása szerepel a brüsszeli megállapodásban, egyes szegmensei meg is valósultak, de a koszovói alkotmány nem teszi lehetővé, hogy teljes mértékben kialakítsák. Nyilván Vučićék viselkedése sem serkentette az albánokat, hogy különösebben törjék magukat ez ügyben.
Ha a végén, a különböző politikai játszmák, illetve politikai kereskedelem után mégis létrejönne a Szerb Községek Közössége, logikus, sőt nélkülözhetetlen lenne a délvidéki magyar autonómia kérdésének azonnali felvetése.
Aligha szükséges magyarázni ennek a történelmi létjogosultságát.
A terepen levő mostani helyzet is egyértelmű: ha a Koszovón élő mintegy 35 ezer szerb (Vučićtól származó adat) területi autonómiában részesül, az annál kb. ötször nagyobb létszámú délvidéki magyarságot az méginkább megilletné.
Az elszerbesedő VMSZ programjában továbbra is szerepel a következő tétel:
„A VMSZ támogatja Vajdaság, mint fejlett, demokratikus és decentralizált eurórégió, széleskörű és valós autonómiáját, törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató funkciókkal…”, „A VMSZ következetesen kiáll az 1999-ben véglegesített autonómiakoncepciója mellett, miszerint a Vajdaság Autonóm Tartományban a magyar többségű községek és az azokkal határos, magyar többségű települések, a magyar közösség önazonosságának hatékonyabb megőrzése és fejlesztése, valamint valós érdekképviselete céljából létrehozzák a magyar autonómiát. Azt akarjuk, hogy sorsunkat ne mások irányítsák…”).
A VMSZ azonban nem tartja tiszteletben a saját programját, mint ahogyan a délvidéki magyar közösséget sem.
(fotó: rtv.rs)
