„Közmeghallgatás” készül a Nyelvi Chartáról
Kovács Elvirát (1982, Szentmihály), a Vajdasági Magyar Szövetség nevű magyar-szerb vegyes párt (egyik) alelnökét, a szerb parlament (egyik) alelnökét, az Európai Integrációs Bizottság elnökét, a párt köztársasági képviselőjét (pontosabban „fikuszát”), stb. választották az Európa Tanács (ET) kisebbségi jogi albizottságának elnökévé.
– Nagy öröm számomra, hogy a kisebbségi jogi albizottság elnökeként folytathatom a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulásáért, érvényesüléséért folytatott harcot ezen intézmény keretein belül – írta Kovács 2023. január 25-én a hivatalos Facebook-oldalán. – Huszonöt éves idén a Nyelvi Charta (A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája – B.A.), ennek apropóján az áprilisi ülésszak idejére közmeghallgatást tervezek – tette hozzá.
A bejegyzés és az ET káderpolitikájának érdekessége, hogy Kovács közgazdászként –tanulmányait a szabadkai Közgazdasági Karon végezte – lett a nemzetközi szervezet jogi (sicc!) albizottságának az elnöke.
Úgy látszik, az EP-ben is (küldöttként) minden tisztség elérhető, akárcsak Szerbiában, akár megfelelő arra valaki, akár nem. Nem volt a testületbe való megfelelő jogász?
Kovács bizonyára a Nyelvi Karta 1998. március 1-jei hivatalos hatályba lépése alakalmából tervezi a közmeghallgatást, mivel az még 1992. november 5-én került elfogadásra. A Karta, amelynek fő célja „Európa történelmi regionális vagy kisebbségi nyelveinek védelme”, Szerbia vonatkozásában 2006. június 1-jén lépett hatályba, azzal, hogy az ország 56 „jegyzetet” (ang. notes – valójában fenntartást) fűzött hozzá (!).
A hivatásos politikus Kovács Elvira a szerb parlament küldöttségének tagjaként került az ET Parlamenti Közgyűlésébe (ETPKGY) –még 2018-ban.
Az ő nevéhez fűződik az ET 2021. április 19-ei, A nemzeti kisebbségek megőrzése/védelme Európában című jelentés, az ezzel kapcsolatos 2021. évi 2368. számú határozat és a 2198. számú (azonos című) ajánlás.
A vajdasági magyar közösség még büszke is lehetne erre, csak éppen nem az, mivel ezekből a dokumentumokból vajmi kevés vagy éppenséggel semmi konkrét haszna nem származott (mint ahogy Kovács tevékenységéből sem).
Kovács jelentésének a nemzeti kisebbségek európai védelmével kapcsolatos elemei szinte semmilyen új vonatkozást nem tartalmaznak, rendre mind megtalálhatók a nemzetközi kisebbségvédelmi eszköztárban. Sőt, másutt még határozottabb megfogalmazásban is!
A 2021. évi jelentéssel kapcsolatos nyilatkozataiból az derül ki, hogy „a kisebbségi jogok terén sokan felnézhetnek Szerbiára, ám a gyakorlati alkalmazása terén van még mit tenni” (?!). Azt azonban nem mondta el, hogy mi az, ami miatt ezen a területen „sokan felnézhetnek Szerbiára”, és mi az, amit még szerinte tenni kell és kinek?
A jelentést Kovács egy másik minőségében, az Európa Tanács Esélyegyenlőségi Bizottságának akkori alelnökeként „írta”.
Mi a garancia arra, hogy most a szervezet egy másik (jogi al)bizottságának az elnökeként valamit tesz is, ami előrébb vinné, segítené a délvidéki/vajdasági magyar közösség helyzetének javítását, bővítené a nemzetközi kisebbségvédelmi normákat, eszköztárakat?
Az Európa Tanács az napi – 2023. január 25-ei – plenáris ülésén a hiperaktív Kovács már a Belgrád-Pristina párbeszéd témájában szólalt fel.
– Belgrád konstruktív megközelítést alkalmaz a Pristinával folytatott párbeszédben, és kompromisszumos megoldásra törekszik, míg a másik fél nem akar megegyezésre jutni. A párbeszéd most fordulóponthoz érkezett: vagy megalakul a Szerb Önkormányzatok Közössége, vagy lényegtelenségbe süllyed. Egy régóta tartó párbeszédválság csúcspontjához ért. A párbeszéd Pristina miatt lényegében nem haladt előre – mondta a Koszovón élő mintegy 70 ezer szerb érdekeit lelkesen védő Kovács az Európa Tanács plenáris ülésén.
– „Érdekvédő Elviránk” nehezményezte, hogy a nemzetközi közösség nem vezetett be szankciókat Pristina ellen amiatt, hogy a koszovói kormány hallani sem akar a szerb területi autonómiáról. Leszögezte: Szerbia nem ismerheti el Koszovó függetlenségét és nem érthet egyet Pristina ENSZ-tagságával. Kifogásolta, hogy Szerbia jelen pillanatban nem tudja biztosítani a „koszovó-metóhiai” szerbek teljes jogait és biztonságát. Vajon Kovács Elvirának fontosabb a koszovói szerbek önrendelkezése, mint a délvidéki magyarok területi (vagy bármilyen) autonómiája? – kérdezi a Délhír portál.
A véemeszes képviselőnek ez a felszólalása is jól mutatja, hogy az ET-ban nem a vajdasági magyar közösséget, hanem pártjának és a hatalmat gyakorló partnerének, a Szerb Haladó Pártnak (SNS) az érdekeit képviseli. Szerbiában és külföldön egyaránt!
Kovácsnak most újabb lehetősége van, hogy jelentést készítsen arról is, hogyan valósulnak meg Szerbiában a Karta aláírásával vállalt kötelezettségek a nemzeti közösségek vonatkozásában. Hogyan valósul meg az országban „a regionális vagy kisebbségi nyelveknek, mint a kulturális gazdaság kifejezésének az elismerése” és „megóvása” (7. cikk 1a és c pont)? Milyen intézkedéseket tett Szerbia a Karta gyakorlati megvalósítására, vagy ahogyan a Kartában (15. cikk) írja, „végrehajtására”? Ez azonban már túl nagy falat lenne számára! Egy ilyen (tárgyilagos) jelentés minden bizonnyal a VMSZ-nek, de a Szerb Haladó Pártnak sem felelne meg!
Most közölte a Délhír portál, hogy „a délvidéki alapbíróságok összesen 293 bírát számlálnak”, de „közülük mindössze tizenhárman magyarok!” Lesújtó, hogy a Szentmihályhoz (Kovács szülőfalujához) közeli nagybecskereki alapbíróságon a 24 bíró között egyetlen magyar sincsen, hogy Újvidéken a 88 bíró között csak 1 (egy) magyar van, hogy a 23 szabadkai bíró közül mindössze 2 (kettő) magyar, stb. Ez nem annak a pártnak az „eredménye” lenne, amelyiknek Kovács is az alelnöke?
Lesújtó adatok, tények. Hogyan valósulhat meg ilyen feltételek között a magyar nyelv (törvényileg deklarált) hivatalos használata a tartományi bíróságokon?! Milyen lehet a helyzet a közigazgatásban, közvállalatokban, stb.?
Ennyi év alatt – „2007 közepétől a Szerbiai Képviselőházban parlamenti képviselő” –
látott-e valaki is Kovács Elvirától bármilyen jelentést, esetleg beszámolót a vajdasági magyar közösség helyzetéről, jogainak érvényesítéséről?
Kíváncsian várjuk, hogy Kovácsnak „az áprilisi ülésszak idejére tervezett közmeghallgatásán” szó esik-e egyáltalán a magyar nyelv „elismeréséről” és „megóvásáról” a Vajdaságban!
Az eddigiek alapján azonban világos, hogy jelenleg csak az felel meg a posztokra, aki garantáltan nem csinál semmit a látszattevékenységen kívül! Aki vakon a pártja utasításait követi! Az Európai Parlamentben Deli Andor, Véemeszes/Fideszes képviselő, az Európa Tanácsban pedig Kovács Elvira szégyeníti közösségünket.
Mikor jön el az idő, amikor a tisztségek, a fizetések és a napidíjak halmozása helyett fontosabb lesz az elvállalt munkát/feladatot tisztességesen, becsületesen végezni?
Bozóki Antal
bozokiantal.blogspot.com
(fotó: Facebook)
