Kelet és Nyugat között egyensúlyozik Vučić – de meddig fogja még bírni?
Szerbia a háború kitörése óta kitart, nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben. Habár nagy a nyugati nyomás, a haladók csökönyösen kitartnak saját, „önálló, nemzeti politikájuk mellett.
A balkáni állam tárt karokkal fogadja az orosz állampolgárokat, és cégeket is. Aleksandar Vučić az orosz–ukrán háború kitörését követően ismertette Szerbia álláspontját, mely szerint az ország kiáll Ukrajna területi integritása mellett, ugyanakkor nem vezet be szankciókat Moszkvával szemben.
Ez azonban nem elég a Nyugat számára.
A háború kitörése óta nagyjából 200 ezer orosz érkezett Szerbiába. Többségük azért választotta a balkáni országot, mert az nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben.
A Szerbiában letelepedők így korlátozások nélkül folytathatják vállalkozásaik működtetését, ráadásul egy olyan környezetben mely vallási, kulturális és nyelvi szempontból is közel áll hozzájuk.
Belgrád és a nagyobb városok között egyre több kisebb városban, így Délvidéken – például Szabadkán – is sok orosz telepedett le, ami pedig elsőre feltűnő: jellemzően méregdrága járművek tulajdonosai.
Emellett olyan profilok is létrejöttek, melyek igyekeznek segíteni a balkáni államban letelepedőket: tanácsot adnak munkavállaláshoz, lakásbérléshez és -vásárláshoz, pénzügyek intézéséhez.
Egy Olga nevű fiatal lány aki Moszkvából költözött Belgrádba, arról posztolt videót, milyen boldog újonnan bérelt lakásában. A lány vidáman táncol és pózol a kétszobás, erkélyes ingatlanban, mely állítása szerint gyönyörű környéken található.
Olga szemmel láthatóan a bérleti díjjal is elégedett volt, büszkén közölte ugyanis, hogy „mindössze” 950 eurót fizet havonta. Vajon melyik szerbiai átlagpolgár engedheti ezt meg magának?
És vajon meddig tud Vučić egyensúlyozni a Nyugat, a Kelet, és saját országa között?
(Szerb és külföldi média nyomán, fotó: Euronews.rs)
