80 évvel ezelőtt a délvidéki szerbség kereste az együttműködést Horthyékkal
80 éve írták a lapok:
Halálosvégű vita
Ninčević Kosta és Šarčev Marko szenttamási napszámosok összeszólalkoztak. A vita hevében Ninčević felkapott egy vasvillát és azzal úgy fejbe verte Šarčevet, hogy az súlyos sérüléseibe belehelt. A csendőrség Ninčevićet letartóztatta.
MTI, 1943. február 15.
Tűz a doroszlói kendergyárban
Bártol István országgyűlési képviselő doroszlói kendergyárában nagy tűz pusztított. Kipattanó szikrából lángralobbant az egyik szárító, amely ívben nagymennyisegű-kender volt felhalmozva. A tüzet csak nehezen sikerült lokalizálni. A kárt tízezer pengőre becsülik.
MTI, 1943. február 14.
Leszúrta a feleségét.
Zentan Szolrád Gyula 41 éves napszámos ebéd közben összeszólalkozott feleségével, majd a veszekedés hevében disznóölő késsel hátbaszúrta. Az asszony kitámolygott az utcára,ott összeesett és elvérzett, Szolrád Gyulát letartóztatták és kiderült, hogy idült alkoholista és az volt a rögeszméje, hogy meg akarják mérgezni.
MTI, 1943. február 13.
Ćirić Irinej újvidéki szerb püspök a felsőházban
A legutóbbi felsőházi kinevezések alkalmával Ćirić Irinej újvidéki szerb püspök nevét is ott találjuk az új főrendek listáján. Magyarországon mindenki, aki híve a nyugodt és alkotó konszolidációnak és a nemzetiségekkel való megegyezésnek, csak a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel üdvözülheti Ćirić püspöknek a felsőházba történt meghívását. Ćirić püspök egyik előharcosa a keresztény egyházak közti együttműködés megvalósításának és ebben hosszú évtizedek hasznos munkájára tekinthet vissza. Az aszkétaéletű püspök szerénységével, nagy tudásával méltó utóda és képviselője egyháza és fajtája legjobbjainak. Ćirić püspök kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, mezzofantiszerű nyelvtudása, nagy műveltsége az ortodox pravoszláv egyház hierarchiájában is megkülönböztetett helyét biztosít számára.
Délmagyarország, 1943. február 12.
A délvidéki szerbség hűségnyilatkozata
„Szeretnénk úgy élni, mint 25 évvel ezelőtt”
Az 1942 januári események következtében a magyar hatóságok megszigorították a szerblakta délvidéki területek ellenőrzését. E hatósági intézkedéseknek megvolt az oka, mert az új helyzettel meg nem békült elemek kisebb csoportja elvétve romboló tevékenységhez is folyamodott a határokon túli szabotőrtevékenységek hatása alatt.
Az elmúlt év folyamán tett kormánynyilatkozatok, sajtóhangok és egyéb megnyilatkozások, amelyek a megbékülés elvét hirdették, rendkívül kedvező hatást keltettek a szerb lakosság körében. Ehhez még hozzájárult az is, hogy a magyar hatóságok igyekeztek mindenkor a szentistváni eszme jegyében működni és egyenlő bánásmódban részesítették mindazokat, akik minden tekintetben betartották a törvény előírásait és magatartásukkal kifejezésre juttatták lojalitásukat.
Az újvidéki-titeli-zsablyai háromszög szerbsége ma már meggyőződött róla, hogy minden külföldről irányított propaganda csak nyugtalanságot igyekszik előidézni, ami elsősorban magára a szerbségre nézve nem kívánatos következményekkel járhat. Ha elvétve akad is egynéhány meggondolatlan és nagyszerb vagy kommunista elv hirdetője, ezek aknamunkája ma már nem talál termékeny talajra. A józan gondolkodású higgadt és megfontolt szerb lakosság ma mar a megbékülés őszinte híve. Ezek igyekeznek most mindenáron meggyőzni azt a néhány ellenkező véleményű fajtestvérüket is, akik többé kevésbé még ma is hisznek az aláásó munka eredményében.
Az elmúlt héten a kétharmad részben szerb lakosságú Zsablya község főjegyzőjét a pravoszláv egyházközség elnöke vezetésével 25 tagú szerb küldöttség kereste fel és őszinte megnyilatkozásukban kifejezésre juttatták azt a kívánságukat, hogy „ismét a régi, világháború előtti viszony alakuljon ki a bácskai szerbség és a magyar hatóságok között.”
Szeretnénk úgy élni – mondotta a küldöttség vezetője – mint 25 évvel ezelőtt. Legfőbb kívánságunk, hogy ismét helyreálljon a legteljesebb béke fajtestvéreink között, hangsúlyozni kívánjuk, hogy mindent elkövetünk a fajtestvéreink között keletkező legcsekélyebb mozgolódás meggátlására. Ne tessék azt hinni, hogy mi a szovjet győzelmét kívánjuk. Ha a bolsevisták és a kommunisták győznek, akkor mi is elvesztünk. Vannak, akik ezt nem tudják és talán éppen ezek köréből kerülnek ki azok, akik a megbékülés ellen dolgoznak. Mi leszünk az elsők, akik még a magyar hatóságok beavatkozása előtt is elfojtjuk a lázító tevékenységét. Elsősorban a mi érdekünk, hogy a szerbség esetleges lázítóit ártalmatlanná tegyük.
Délmagyarország, 1943. február 11.
A szerb kormány állást foglal a háború utáni angolszász tervekkel szemben
A Die Tat című svájci újság jelentette, hogy Anglia és Amerika szovjet közbelépésre lemondott ismeretes inváziós terveiről. Ez a jelentés a szerb nyilvánosság körében óriási feltűnést keltett. Az éppen ülésező szerb kormány félbeszakította a tárgyalást és sajtónyilatkozatot tett. A nyilatkozatot a Novo Vreme a hírrel együtt a legfeltűnést keltőbb módon a következő cím alatt hozza nyilvánosságra: „A szerb nép Európa mellett döntött – az angolok és az amerikaiak átengedik a Balkánt a Szovjetnek”.
A szerb kormány állásfoglalása a következő: „Az angolszászok belehajszolták a háborúba a szerb népet, jóllehet a szerbek szeme előtt semmilyen háborús cél nem lebegett és nem lebeghetett, hiszen létérdekeit egyáltalán nem fenyegette semmiféle veszedelem. Jugoszláviát a szovjet kedvéért feláldozták, most Szerbiát is fel akarják áldozni érte. Az angolszászoknak ez a legújabb árulása most már minden szerb hazafinak fel fogja nyitni a szemét, hogy lássa; angolszász oldalról semmiféle segítségre és védelemre nem lehet számítani. A szerb nép Európa és az európai művelődés mellett döntött és azon az úton mindvégig kitart.”
MTI, 1943. február 12
Szabad-egyetemi előadás Újvidéken
Az újvidéki szabadegyetemen vitéz dr. Horváth Kázmér helyettes polgármester „Újvidék jövője” cimmel tartott előadást. Újvidék város történelmének oknyomozó alapon való ismertetése után azt a következtetést vonta le, hogy mivel Újvidék Magyarországon a déli kapocs és az egész Délvidék kikötője, nagy jelentőségre hivatott. Beszédében kiiejtette, hogy Újvidék ma Budapest és a budapestkörnyéki városokon kivül az ország legnagyobb ipari városa. Lakossága azonkívül a mezőgazdaság több jövedelmező ágával is foglalkozik, úgy hogy további fejlődésének minden lehetősége megvan.
MTI, 1943. február 10
Szabadkán megalakult a Kosztolányi Dezső Társaság.
Most alakult meg Szabadkán a Kosztolányi Dezső Társaság. Az alakuló ülésen elhatározták, hogy a Társaság egyetlen védnökéül az elhunyt írónak Szabadkán élő édesanyját kérik fel. Alakúiéban van a Szentleky Irodalai Társaság is.
MTI, 1943. február 9.
Gyűjtés a Főméltóságú Asszony segélyakciója javára.
Az egész Délvidék áldozatkészsége mutatkozik meg abban a nagyszabású gyűjtésben, amely a Főmeltóságú Asszony segélyakciója javára indult. Szabadkán eddig több mint 70,000 pengőt gyűjtöttek. A társadalmi egyesületek nagyobb összegekkel árultak hozzá az akcióhoz. Pénteken este a szabadkai városi színház előadásának teljes jövedelmét, mintegy 1000 pengőt juttatott az adományokhoz, Különösen meglepő, hogy a szegény Péterréve községben több mint 20,000 pengőt gyűjtöttek.
MTI, 1943. február 6.
Felszentelték a Ferencesek rendházát és kápolnáját.
Gyertyaszentelő napján szentelte fel Uzdóczi Zadravecz István tábori püspök a Ferences rendházat és kápolnát. Délután a katolikus otthonban ünnepség volt, amelyen az egyház részéről Svraka Ferenc plébános, a város részéről dr.vitéz Horváth Kázmér h. polgármester jelent meg, üdvözlő szavaiban megemlékezett arról, hogy múltban ezen a vidéken a Ferencesek nagy fiai, Kapisztrán János és Tomory Pál harcoltak, és most is súlyos feladatok várnak a szerzetesekre.
Uzdóczi-Zadravecz István püspök beszédében hangoztatta, hogy a világnézetek mai harcában csak krisztusi alapokra helyezkedve lehet építőmunkát végezni. A Ferencesek is ezt teszik, és mindig szívükön viselik az ország sorsát. A szerzetesek megértést hirdetnek minden keresztény számára.
MTI, 1943. február 3.
Új felsőházi tagok
A hivatalos lap holnapi, vasárnapi száma az alábbi legfelsőbb elhatározást közli: A magyar királyi miniszterelnöknek a minisztérium nevében tett előterjesztésére az 1942: XXI. törvénycikk 4. §-a alapján (…) Irinej Ćirić újvidéki görög keleti szerb püspököt (…) az országgyűlés felsőházának élethossziglani tagjává kinevezését
Kelt Budapesten;
- évi február hó 5. napján,
Horthy s.k.
Kállay Miklós s.k,
Ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének az új kúlai hidat
A kúlai új vasbeton hidat, amely a szerbek által felrobbantott közúti híd helyén három hónap alatt készült el, tegnap adta át a forgalomnak dr. Deák Leó bácsmegyei főispán.
Délelőtt 10 órakor ünnepélyes istentisztelet volt, amelyen résztvettek a megye, a járás, a községek vezetősége és nagyszáma küldöttségek a szomszédos járásokból. Istentisztelet után a jelenlevők a tűzharcosok, leventék, turáni vadászok és valamennyi hazafias egyesület tagjai zászlók alatt felvonultak a hídig, amelyet pompásan feldíszítettek. A hídnál többezer főnyi közönség gyűlt össze.
A Hiszekegy elmondása után Ferenczy budapesti főmérnök a híd építője felkérte dr.Deák Leó főispánt, hogy adja át a hidat rendeltetésének. A főispán mindenekelőtt méltatta a híd jelentőséget, majd megemlékezett hős honvédőinkről és hangoztatta, hogy itthon éjt nappallá változtatva kell dolgozni, hogy méltók legyünk hőseinkhez, akiknek érezniük kell, hogy amíg ők odakinn harcolnak, az otthon is teljesíti kötelességét, hogy amint a híd átöleli a csatorna két partját és összekötő kapcsot képez Észak- és Délbácska között, úgy szükség van szellemi hídverésre is a magyarság és nemzetiségeink között. Szükség van arra, hogy hidat verjünk egymás felé és szorosan megfogjuk egymás kezét a boldogabb Magyarország érdekében.
Ezután Keller Lőrinc királyi közjegyző mondott köszönetet a járás közönsége nevében a magyar királyi Kormánynak és a főispánnak, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen pompás hidat építettek. Hangoztatta a belső front fontosságát, amelynek Bácska lakossága hű őre.
Keller szavai után dr. Deák Leó főispán elvágta a hidat jelképesen elzáró nemzetiszínű szalagot, majd átadta a forgalomnak. A hídavatás utan a hídépitő munkások közebédjén vett részt a főispán, ahol hangoztatta, hogy Magyaror szagon nincsenek osztálykülönbségek. Az értelmiség nem élhet a munkásság és a munkásság az értelmiség nélkül. Ez a híd mutatja a legjobban, hegy mit tud elvégezni az értelmiség és a munkásságába összefog. A főispán Kúlán ez alkalommal megnyitotta még a szociális missziós társulat iparművészeti kiállítását, amelyet a honvédcsaládok javára rendeztek.
MTI, 1943. február 3.
