Szenttamás: VMSZ-es városvezetés engedélyével avattak magyar etnikai tisztogatások előtt tisztelgő emlékművet 

Szenttamáson emlékhelyet állítottak az 1848/49 ben a magyar szabadságharc ellen küzdő szerb csapatoknak, akik a Délvidék legdurvább etnikai leszámolását hajtották végre, teljesen kiírtva Szenttamás magyar és zsidó lakosságát. 

Mint az ismert a magyar szabadságharc idején a szerb felkelők sok száz magyar civilt mészároltak le, a fejeikből a város főterén egy piramist is felállítottak a visszaemlékezések szerint. Zákó István 1848-as országgyűlési képviselő szerint csak a kikarózott emberfejek száma 1500-ra ment, a szerző aprólékos mérlegelés után mintegy kétezerre becsüli a halálra kínzott fegyvertelen szenttamási emberek, édesanyák és kisgyermekek számát.

1848. június 22-én Szenttamáson a helyi és környékbeli szerb felkelők tettlegesen bántalmazták a magyar lakosokat, rablásokat és egyéb erőszakos cselekményeket követtek el. Előbb antiszemita dühtől fűtve a zsidó lakosságot mészárolták le, mert a jómódú és felvilágosodott izraeliták zömében Kossuth hívei voltak. Majd miután a magyar hadsereg ostromát a szerbek visszaverték bosszúból az addig a „római sáncoknak” nevezett erődítményrendszer megerősítésén rabszolgaként dolgoztatott  magyar polgárok nagy részét lemészárolták.

Ennek a történelmi eseménynek állítottak most emlékhelyet Szenttamáson, azon a településen, ahol a Szerb Haladó Párt mellett a Vajdasági Magyar Szövetség is a hatalom részét képezi és az ő beleegyezésük is kellett a város területén hivatalos körülmények között felavatott emlékhely kialakításához. 

A magyar áldozatok emlékét gyalázó emlékmű a Makszim Gorkij téren, az Újvidéki út és a Doszitelj Obrádovity utca kereszteződésében található, nem messze a Ferenc-csatorna hídjától. Azt, hogy pontosan mikor avatták fel az emlékhelyet vagy, hogy azt ki készíttette, nem nyilvános. Annak avatásáról egyetlen szerb vagy magyar nyelvű médiaház sem számolt be. Ám beszédes, hogy a szobor még nem szerepel a szenttamási köztéri szobrok jegyzékében sem, vagyis nemrég került kihelyezésre (ha olvasóinknak bővebb információja lenne, kérjük írják meg nekünk azt – a  szerk.)

A VMSZ nem az első alkalommal árulja el azt a közösséget, amelytől a saját politikai felhatalmazását kapta, hiszen mint az ismert néhány éve megszavazták, hogy Vajdaság tradicionális zászlaja az a stilizált lobogó legyen, amelyet a szerbek ’48/49-ben használtak, amikor a magyar falvakat koncolták fel, de megszavazták Délvidék elcsatolásának napját is „Vajdaság” hivatalos ünnep napjának.

Majd ezek után még ők tiltakoznak, amikor valaki rajtuk kéri számon a délvidéki magyarság rohamos és tömeges fogyását.