Újvidék: Csökkent a magyarok és más kisebbségek száma, de több lett az orosz és az ateista
Újvidéki megnőt a magukat ateisták és agnosztikusnak vallók száma, valamint egyre több az orosz a délvidéki székvárosban.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint Újvidéken a legtöbb lakos a pravoszláv vallás híve. Közel 283 000 lakos vallotta magát pravoszlávnak, ami a teljes lakosság 76,6%-át teszi ki.
Szerbiában ez alacsonyabb mint az országos arány, ahol a lakosok 81,1%-a vallotta magát pravoszlávnak.
A nyelvi és vallási adatok ma közöltek, ezek szerint a második legnépesebb vallás a katolikus hit, 15 882 lakossal.
A harmadik legnépesebb csoport azonban már az ateisták, vagyis azok a lakosok, akik azt mondták, hogy nem vallásosak. Ők 10 945-en vannak, ami 18,6%-os növekedést jelent az előző, 2011-es népszámláláshoz képest. Így az ateisták az Újvidék lakosságának 3%-át teszik ki.
Az újvidékiek közül 1260-an vallják magukat agnosztikusnak, ez 169%-os növekedést jelent az előző népszámláláshoz képest.
A pravoszláv vallású lakosok száma 4,4%-kal növekedett. A protestáns vallású lakosok száma közel 23%-kal csökkent az előző népszámláláshoz képest, és jelenleg 6657 fő.
Több mint 19 000 újvidéki lakos nem nyilatkozott vallási hovatartozásáról.
Ami az anyanyelvet illeti, a lakosság legnagyobb része, azaz 85,5%, a szerbet jelölte meg mint anyanyelvként. A második legelterjedtebb nyelv a magyar, aztán a szlovák és az orosz következik.
Újvidéken az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus óta rohamosan megnőtt az oroszt mint anyanyelvet beszélők száma, az 2011-es adatokhoz képest több mint 1000%-kal lettek többen.
