Románia, a hűtlenek és árulók mintapéldánya
Románia hatvan év alatt hatszor árulta el szövetségeseit. Átlagban minden tíz évben egyszer.
George Jonas, kanadai író szerint, ha lehet az egyes nemzetek erényeiről beszélni, úgymint a németek lelkiismeretes munka etikájáról, akkor lehet azok jellembeli hibáiról is beszélni. Jonas, negatív példaként, a világ összes államai közül, Romániának a szövetségesei iránti megbízhatatlan magatartását említi.
1. Románia a Balkán háborúk idején elárulta elsődleges szövetségesét Bulgáriát, és ezért jutalmul háromezer négyzetmérföld területet szerzett meg a maga számára volt szövetségesétől, Bulgáriától.
2. Semmibe vette az Osztrák Magyar Monarchiával kötött semlegességi szerződést, és amikor úgy ítélte meg, hogy a Szövetséges hatalmaknak nagyobb esélye van a győzelemhez, titkos szerződést kötött az Antant hatalmakkal, és 1916 – ban megtámadta Magyarországot.
3. Megszegte az Antant hatalmakkal kötött szövetséget és békét kötött a Központi hatalmakkal (Bukarestben) .
4. Megszegte a bukaresti békét és a Monarchia összeomlása után megtámadta Magyarországot.
5. Elárulta a Szövetséges hatalmakat, és Hitler oldalára állt, amikor annak csillaga felmenőben volt. Ezért, 1940- ben visszaadta Észak-Erdélyt Magyarországnak.
6. Amikor Hitler vesztésre állt, Románia elárulta a Tengely hatalmakat, átállt a Szövetségesekhez és ezért jutalmul ismét megkapta Erdélyt.
Jonas szerint, Romániának ez a kétszínűsége páratlan az országok történetében.
George Jonas: „Beethoven’s Mask” nyomán T. T.
