A Délvidéken „elszaporodtak” a csak cirill betűs útirányjelzők
Magyarország határaitól mintegy harminc kilométerre található városok, mint Zenta, Ada és Magyarkanizsa, azok bevezető útjain már nem találhatóak a latin betűs útirányjelző táblák, helyettük csak cirill betűs feliratok láthatók – írja a Magyar Narancs cikke.
Szerbiában törvény ugyan előírja, hogy a települések nevét cirill és latin betűkkel is ki kell írni, valamint az adott kisebbség nyelvén, ideértve a magyar nyelvet is. Azonban néhány hatóság ezt az előírást nem tartja megfelelőnek.
A problémáról korábban a DélHír is beszámolt, míg a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) korábban kifogásolta, hogy néhány helyen csak szerb nyelven jelölték ki a településeket. Jogi úton próbálta megoldani a problémát, és miután bebizonyosodott, hogy ez az állapot törvényellenes, a hatóságok arra utasították, hogy pótolják a hiányzó feliratokat magyarul és horvátul is, ami latin betűkkel történik.
Ezt követően jelentek meg csak cirill betűket tartalmazó útirányjelző táblák az utak mentén. A Magyar Polgári Szövetség nevű szervezet is javasolta ezek módosítását, azon álláspontjukat hangoztatva, hogy ezek a feliratok nemzetközi diszkriminációt és alkotmányellenességet eredményeznek, de nem érték el eredményt. A szervezet úgy véli, hogy ez egy módszer arra, hogy a vajdasági magyarok ne érezzék otthon magukat a saját hazájukban.
A VMDK egy beadványa nyomán kiderült, hogy a Szerb Kormány Köztársasági Jogalkotási Titkárságának igazgatója szerint a többnyelvű feliratok csak zavarhatják az úton közlekedőket, és akár balesetekhez is vezethetnek, ezért „közlekedésbiztonsági kockázatot” jelentenek.
Csonka Áron, a VMDK elnöke azt mondta, hogy az új táblák nemcsak a magyarokat zavarják, hanem problémát okozhatnak a turistáknak is, akik nem ismerik a cirill betűk írását. Csonkaék több minisztériumhoz is fordultak jogorvoslati kérelemmel, és sok esetben igazuk lett, de az önkormányzatoknál találtak ellenállásra a határozatok és döntések végrehajtásakor. Vannak hatóságok, amelyek azt állítják, hogy nincs elegendő pénz az új táblák felállításához. Csonka Áron szerint valójában ez az időhúzás és a küzdelem jele, ugyanakkor azt is sugallja, hogy Szerbia jelenlegi vezetése, bár hivatalosan elkötelezett az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett, valójában nem akarja valóra váltani ezt a célt, csak az előcsatlakozási alapokra szorul.
Kapcsolódó:
