Megállíthatatlanul terjed a rovás Kárpátalján – A Délvidék is követhetné a példát
Borzsova a tizenharmadik kárpátaljai település, amely csatlakozik a rovástábla állítók egyre népesebb családjához. Az avatáson résztvevő Szávay István szerint a magyar kormány a kárpátaljai magyarság mellett sem áll ki kellő határozottsággal. A Fidesszel szövetséges kárpátaljai magyar párt a háttérből próbálja akadályozni a rovás missziót.
Kovács Béla európai parlamenti képviselő beregszászi irodájában kezdte meg kétnapos kárpátaljai útját Szávay István országgyűlési képviselő. A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke augusztus 24-én, szombaton fogadóórát tartott, majd részt vett a párt kárpátaljai csoportjának taggyűlésén. Vasárnap Borzsovára látogatott, ahol a református istentisztelet után az 1500 lelkes falu elöljáróival leplezték le a település új, rovásírásos helységnévtábláját. A jobbikos képviselő ezután a mezőgecsei lekvárfőző fesztiválon és a mezővári falunapon találkozott a régió elöljáróival és a Jobbik iránt érdeklődő kárpáltjai magyarokkal.
Elfeledett kultúrkincs
„Minden ilyen akcióval a közösség életjelet ad magáról, jelzi, hogy az élő Isten segítségével egy új jövőt választ magának, amely a gyarapodáshoz vezet” – jelentette ki a borzsovai rovástábla ünnepi felavatásán Szanyi György református lelkipásztor. A falu összesereglett érdeklődőit Ferenczi József polgármester köszöntötte, Kovács Dezső beregszászi irodavezető pedig Kovács Béla EP-képviselő gratulációját tolmácsolta.
Az ünnepi alkalomra a Rovás Alapítvány is megküldte jókívánságait, mint írták, a magyar rovásírás a nemzet egyik méltatlanul elfeledett kultúrkincse, melyet honfoglaló őseink bizonyíthatóan használták, de eredete még korábbra nyúlik vissza. „A rovás íráscsalád az eurázsiai íráskultúra része, mely több ezer éven keresztül szoros kapcsolatban volt az ókori civilizációk írásműveltségével. A rovásműveltség az egyetemes emberi kultúra és a magyar szellemi örökség része” – emlékeztettek.
Ki védi meg a kárpátaljai magyarokat?
„A rovástábla mutatja a lelkében sokáig sebesülten kóválygó, porba sújtott, vezetői által elárultatott és megcsalatott nemzetünk eszmélését, magára találását, a magyarság öngyógyító folyamatának beteljesülését” – jelentette ki köszöntő beszédében Szávay István. A jobbikos országgyűlési képviselő felidézte, amikor 1990-ben Székelyföldön felállították az első rovásírásos helységnévtáblát, még kevesen gondolták, hogy 23 évvel később, szerte a Kárpát-medencében több mint 400 hasonló tábla fog állni a nemzeti összetartozás felemelő jelképeként.
Beszédében Szávay a kárpátaljai magyarok aktuális problémáira is kitért. Mint mondta, továbbra is hiába várjuk a budapesti kormány határozott fellépését az ukrán nyelvtörvény betartatása, a magyar emlékművek megvédése, a külön magyar választókerület létrehozása vagy éppen az autonómia kivívása érdekében.
alfahir.hu nyomán T. T.
