Elfelejtheti Szerbia az EU-tagságot a választási anomáliák miatt?
Mint tudjuk, a haladó rezsim győzelmével záruló szerbiai választások tisztaságát mind a szerb ellenzék, mind a választási megfigyelők kritizálták. Ez nem túl jó hír az EU-tagságra pályázó Szerbia számára, azonban úgy tűnik, az EU a választások és számos egyéb probléma ellenére sem adta fel a csatlakozási tárgyalások folytatását.
Az Európai Parlament külügyi bizottsága meghallgatást tartott a szerb választások és az azokat követő tiltakozások kapcsán. A Szerb Haladó Párt magabiztos eredménnyel „nyerte” meg (vagy inkább mondhatjuk, csalta el – a szerk. megj.) a tavaly december 17-én tartott választásokat, azonban a második helyen végző Szerbia az erőszak ellen, illetve több civil szervezet és megfigyelő hamar szabálytalan győzelemmel és csalással vádolta a pártot.
A kritikusok szerint mindamellett, hogy Vučić pártja egyenlőtlenné tette az erőviszonyokat a kampányidőszakban és szisztematikusan uralta a médiát, egyéb szabálytalanságok is történtek, például buszoztattak választókat szavazópontok között. A választások után kitört tüntetések még mindig tartanak az országban, és nem segít a helyzeten, hogy a szerb választási bizottság az alkotmánybíróság vizsgálatának eredménye előtt már hitelesítette is a Szerb Haladó Párt győzelmét. Mindez ismert a felvilágosultabb polgárok számára.
A tárgyalások 10 éve tartanak, de 2021 óta nem történt lényegi előrelépés.
A demokrácia helyzete nem az egyetlen gátja a sikeres egyeztetéseknek.
Szerbia máig nincs összhangban az EU közös biztonsági és védelmi politikájával. Ez nem csak azért fontos, mert a tagságra pályázó országoknak harmonizálnia kell a jogrendjét, köztük a külpolitikájuk egyes részeit az EU tagállamokkal, amit Szerbia jelenleg nem teljesít.
A nagyobb gond az, hogy a szerb külpolitika jelenleg igen oroszbarát, Szerbia szoros kapcsolatot tart fenn Oroszországgal, gyakoriak a találkozók a politikai vezetők, illetve az orosz nagykövet között.
Szerbia az Oroszország elleni EU-s szankciókhoz sem csatlakozott, ami szintén elvárás lenne a teljes jogharmonizációhoz, ahogy az orosz energiától való erősebb függetlenedés szintén elvárás a szerb féllel szemben. A szakemberek egyébként az ország Kínához fűződő viszonyát is kritizálta, amit túl közelinek ítéltek, és ez potenciális biztonsági kockázatokat jelentene Szerbia EU-tagsága esetén.
Az utolsó fontos terület Szerbia Koszovóhoz fűződő viszonya. 2023 során a két ország közti konfliktus ismét eszkalálódott, és több erőszakos esemény is történt. Épp ezért rendkívül fontos cél a konfliktushelyzet lehűtése, és a szituáció normalizálása.
(Fotó: Espreso)
