Buddhának emelnek szobrot Délvidéken a kínaiak és a haladók

A Verbász községhez tartozó Kiskér településen szobrot állítottak Buddhának, a buddhista vallás megalapítójának – írja 021.rs portál.

Az emlékmű a falu központjában, az iskolától nem messze, közterületen található. Az emlékművet nejlon fedi, amely szerbül és kínaiul az van írva, hogy „A Kínai Nagykövetség szigorú védelme alatt áll”.

Kiskéren az Újvidéktől Szabadkáig vezető gyorsvasút építése folyik, amely párhuzamosan halad a Verbász felé vezető főúttal. A vasutat kínai munkások építik.

Kiskér valaha tiszta német település volt, 1945-ben azonban a jugoszláv partizán terroristák kiűzték innen a német lakosságot és helyettük szerbeket és montenegróiakat telepítettek a faluba.

Buddha Kr.e. 560 körül a mai Nepálban született, fejedelem fia, tehát herceg volt, aki nagy pompában és jólétben nőtt fel. Buddha 19 éves korában megnősült, de feleségén kívül még a legszebb táncosnőkből háreme is volt. Kicsapongó életet élt. 29 évesen eszmélt rá, milyen üres élvhajhászó, bűnös az élete. Búcsút sem véve feleségétől és fiától, otthagyta őket és háremét is táncosnőivel. Önsanyargatás és böjtölés között kereste a megtisztulást. Aszkézisének hetedik évében, egy éjszaka, mikor fügefa alatt ült , „elnyerte a megvilágosodást” . Ettől kezdve hívták Buddhának. A Buddha név ugyanis cím, és annyit jelent: a megvilágosodott. Eredeti neve Gautama volt.

Buddha tanítása az életről és a szenvedésről

A buddhizmus üdvösséget, bizonyos erőfeszítések árán mindenki elérheti (ez a „mindenki” ugyan vitatható). Buddha és a buddhizmus a mi világunkat csak látszatvilágnak tekinti. Azonkívül szerinte a világ tele van szenvedéssel. Buddha azt tartotta, hogy „az élet szenvedés és a szenvedés élet”. Ebben a rövid mondatban össze van foglalva Buddha tanításának lényege. Buddha szüntelenül azon töpreng, hogy lehetne az embert ennek a jelenség-világnak szenvedésétől megszabadítani. Haldokolva ezt mondja: „Minden jelenségnek el kell tűnnie. Szüntelenül ezért küzdjetek.” A buddhizmus célja, hogy az ember megszabaduljon ettől a csalóka és szenvedéssel teljes látszat-világtól és behatoljon a nirvánába, a lélek teljes nyugalmi állapotába. Ha egy szóval akarnók jellemezni Buddhának és a buddhizmusnak a világról és életről szóló tanítását, azt mondhatnánk: a buddhizmus – pesszimizmus. A buddhizmus emberekből kiinduló és ezért gyámoltalan kísérlet a világ végső alapjának megfejtésére. A buddhizmus  – noha ma már korántsem egységes – alapjában véve törvényvallás, mely nem ismeri a kegyelem, irgalom és megváltás fogalmát. Az emberiség mélységes vágyakozását azonban csak a kijelentés bőségszaruja elégítheti ki, melyből kegyelem, irgalom és megváltás árad. Ezt azonban kizárólag Jézus Krisztus és az Ő Evangéliuma adja.