Aggasztó: Újra felütötte a fejét az afrikai sertéspestis Szerbiában
Újra tarol az afrikai sertéspestis Szerbia egyes területein.
Az illetékes felügyelőség egyelőre Kraljevóban és hat környékbeli faluban, valamint Čačakon és három peremvárosi településen észlelte az említett alattomos és rendkívül veszélyes betegséget.
A beteg állatokat elpusztították, a joszágok szállítását pedig betiltották a fertőzött területekről. Azokon a helyeken a követekező negyven napban nem kerülhet sor vásárokra, jószágkiállításokra és hasonló rendezvényekre.
Reméljük, Délvidéket elkerüli ez a betegság, amely komoly gazdasági károkkal jár.
Akit érdekli, pontosan milyen betegségről van szó, a részletekről az alábbi kis összefoglalóból értesülhet.
Az afrikai sertéspestis (ASP) kórokozója az Asfivirus nemzetségébe tartozó DNS vírus, amely a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló.
A fertőzött istállók/ólak és karámok padozatán, az alomszalmán, a napfénytől védett helyen, heteken át fennmarad. A sertéshúsban és az abból készült nyers, vagy félkész termékekben több hétig, a fagyasztott húsokban évekig fertőzőképes marad.
Csak erélyes fertőtlenítőszerekkel pusztítható el, mert savas és lúgos közegben (pH 3,9–11,5 között) is megtartja fertőzőképességét. Az ASP vírusának különböző megbetegítő képességű törzsei léteznek és molekuláris biológiai vizsgáló módszerekkel legalább 22 genotípusa különíthetők el.
A Kelet-Európában cirkuláló vírus a II-es genotípusba tartozik, megbetegítő képessége pedig kifejezett (azaz nagyon virulens).
A beteg sertések valamennyi váladékukkal (bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal) ürítik a vírust és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. A sertéstartók, az állatgondozók, az állatfelvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (villa, lapát, vödör, takarmányos kocsi stb.) szintén elhurcolhatják a betegség kórokozóját.
Európában a Keletről Nyugat felé terjedő vírus nagyon virulens, ezért
a házisertés és vaddisznó állományokban tömeges megbetegedéseket, valamint elhullásokat okoz.
Az állat megfertőződésétől a betegségre gyanút keltő tünetek megjelenéséig terjedő lappangási idő 3-15 nap között változhat, de súlyos heveny megbetegedés esetén ez csupán 3-4 nap. A nagyon virulens vírustörzsek által okozott ASP az állat egy-két napi betegsége után elhullásra vezető túlheveny, vagy gyanút keltő tünetekkel járó és 5-10 napig tartó, de szintén elhullással végződő heveny kórformában is megnyilvánulhat. Túlheveny (peracut) esetben az állattartó csupán azt észleli, hogy sertései rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak.
A betegség heveny (acut) kórformájának házisertéseken megfigyelhető tünetei: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), test szerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés. A vemhes kocák elvetélhetnek.
Az ASP megállapítása és a hasonló tünetekben megnyilvánuló klasszikus sertéspestistől (KSP) való elkülönítése csak kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal lehetséges.
A sertéspestis nem gyógyítható és vakcinázási eljárás sem alkalmazható ellene. Legfontosabb feladat a betegség behurcolásának megakadályozása.
(Alapinformáció: Szerb média, fotó: Pixabay)
