Faluszégyenítő hirdetőtáblák
A három fotón (írás alatti képek – F.F. megj.) látható hirdetőtáblák a bánsági Torda, főleg magyarok lakta szórványfalu központjában állnak.
Ezek a táblák is jól mutatják, hogy a közigazgatásilag 1960 óta Begaszentgyörgy (Žitište) községhez tartozó, valamikor önálló, gazdag, „nagy múltú, szorgalmas emberek által lakott”, minden tekintetben példát mutató település a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tagjai által való hosszú évek óta tartó irányítása alatt milyen áldatlan helyzetbe jutott.
Torda a legnépesebb talán 1948-ban volt, amikor 4 172 lakos élt itt. Ettől kezdve a lakosok száma – előbb a városokba (főleg Szabadkára és Nagybecskerekre), majd a külföldre távozás, illetve az elhalálozások (melyek száma a születéseknél sokkal nagyobb) miatt folyamatosan csökkent. A 2011. évi népszámláláskor már csak mindössze 1 458 lakosa volt. A 2022-es népszámlálási adatok szerint már csak „1 045 lakosa van”. Ezt az adatot azonban fenntartással kell fogadni, mivel – a demográfusok szerint – azokat a lakosokat is összeírták, akik életvitelszerűen már külföldön élnek, de még nem jelentkeztek ki az eddigi lakcímükről.
A táblákon a falu lakosai és a „vidékiek” (többnyire szerb nyelvű) hirdetéseket próbálnak elhelyezni, amelyekből sok mindenre lehet következtetni a helyi állapotok és az életkörülmények vonatkozásában is.
Például abból, hogy milyen szolgáltatásokat hirdetnek, miféle árut kínálnak eladásra, pl.: „9 hold föld eladó”, „asszonyokat keresnek Németországba, konyhai és éttermi munkára”, a föld megmunkálásához szükséges eszközök eladók, bodzavirágot vesznek, stb. A nemzeti kisebbségpolitikát is illusztrálják.
A falu lakosságát szégyenítő, lepusztult, az időjárás szeszélyeinek is kitett táblák a központban, a legforgalmasabb helyen, a Helyi Közösség épülete előtt állnak, ahol a falugazdász irodája is helyet kapott és a piac is ott van.
A helyi tanács tagjait és az épületben dolgozókat (ha még maradtak ilyenek), valamint az oda nyugdíjasként bejárogató Dobai János túl sok éve „polgármestert” – , aki érdemtelenül még a Magyar Nemzeti Tanácsnak is tagja lett – azonban úgy látszik, nem zavarja, hogy a lakosságnak nincs hol tisztességes körülmények között még hirdetni se! A számítógépek világában mi még itt tartunk! Miért?
Mit lehet elvárni az olyan vezetőségtől, amely még a hirdetőtáblákat sem képes rendben tartani?
Pedig azok a falu tükrei.
Bozóki Antal
bozokiantal.blogspot.com
(fenti fotó: novosti.rs, lenti fotók: magánarchívum)
