A délvidékiek körében egyre népszerűbbek az ősi magyar nevek
A névválasztási szokásokról és az új „keresztnév divatról” beszélgetett a Magyar Szó munkatársa Ódri Kákonyi Zsuzsával, a szabadkai anyakönyvi hivatal vezetőjével.
Aki a délvidéki napilapnak elmondta, hogy szerinte az utóbbi időben a magyar ajkú szülők többsége magyar, ám ritkábban előforduló, sokszor pedig ősi magyar nevet választ csemetéjének, míg a szerb ajkú szülők továbbra is inkább a klasszikus szerb neveket részesítik előnyben.
Az utóbbi időben a külföldi nevek nem olyan népszerűek. Az itteni lakosság a megszokott és elfogadott utóneveket adja a gyermeknek, nem is emlékszem, hogy az utóbbi időben találkoztam volna nagyon furcsa nevekkel. A szerb nevek közül a Jelena, Milica, Jovana, Marija, Aleksandar, Lazar, Nikola, Marko, Miloš a leggyakoribbak. Míg a magyar nevek közül pedig azok lettek újra népszerűek, melyek még korábban voltak azok: Levente, Szilárd, Szabolcs – mondta Ódri Kákonyi Zsuzsa.
Aki arról is beszámolt, hogy mostanság egyre gyakrabban választanak a délvidéki magyar szülők olyan neveket, amelyek korábban ritkának számítottak és amelyek a magyar történelemből, mitológiából és irodalomból származnak.
Ilyen például a Kolos, Nimród vagy épp a Zalán, míg lánynevek közül is a ritka, ám magyaros nevek válnak egyre népszerűbbé, például a Csenge, Villő, Lilla. Ami azért is örvendetes, mert a hatalmas népesség fogyás mellett talán ebben a valóban egyre gyakoribban megfigyelhető névválasztási formában érezhető egy halvány fénysugár, amely a fiatal délvidéki magyar párok identitáserősödésére mutat.
Az anyakönyvi hivatal vezetője azt is elmondta még, hogy a filmekből kikerülő, külföldi vonatkozású nevek inkább a cigány családokra jellemzőek továbbra is.
(Magyar Szó nyomán H. Á.)
