Farkas Imre álmából rémálom: A joghurtforradalom óta tartó hanyatlás vezetett a tragédiához
Újvidéken, a vasútállomás tetőszerkezete november 1-jén összeomlott, 14 ember életét követelve és további három súlyos sérülést okozva. Az egykori vasutasok és szakértők szerint a tragédia oka az évtizedeken át elhanyagolt karbantartásban rejlik – írja a danas.rs.
Az újvidéki vasútállomás tervezését Farkas Imre építész végezte, aki merész elképzelésével egy különleges, nagy csarnokot álmodott meg. Az állomás építésekor azt a feladatot kapta, hogy az épületet részben a vasúti töltésbe integrálja, amely a Duna-hídtól Szabadkáig húzódik. Farkas egyedülálló megoldást választott: a védőtetőt súlyként alkalmazva, acélsodronyok segítségével a tetőszerkezethez rögzítette, ezáltal biztosítva a statikai egyensúlyt a csarnok teljes szerkezetén belül.
Az építész álma valóra vált, hiszen a korszakban sehol sem találkozhattak ilyen méretű csarnokkal sem Jugoszláviában, sem a környező országokban.
Az 1980-as évek végén, a joghurtos forradalom után, amikor a délvidéki vasúti vállalatot beolvasztották a szerbiai szervezetbe, a rendszeres karbantartás megszűnt, és a vasútállomás állapota romlásnak indult.
“Mindenki, aki liftes épületben él, tudja, hogy az acélsodronyokat néhány évente ellenőrizni kell a biztonság érdekében. Most képzeljék el, hogy ezeket a sodronyokat évtizedek óta senki nem ellenőrizte – ez történt itt. A védőtetőt tartó szerkezetet folyamatosan terhelték: újabb és újabb elemeket helyeztek el a tetőn és a védőtetőn, de senki sem figyelt a részletekre, mindenki talán azt gondolta, hogy ami egyszer elkészült, az örökre biztonságos marad”
– nyilatkozta a Danasnak egy neve elhallgatását kérő vasúti szakember. Szavai szerint bárki, aki az állomáson “dolgozott”, azt tette, amit jónak látott, ám az alapvető kötelességeket – a biztonsági előírások betartását és a szakértői konzultációt – nem végezte el. Így végül egy egész láncnyi ember felelőssége vált a tragédia részévé, de a végső árat sajnos ártatlan emberek fizették meg.