Karácsony és a pogány gyökerek mítosza
Az év ezen időszakában gyakran találkozunk olyan keresztényellenes propagandával, amely megkérdőjelezi Krisztus születésének áldott napját, december 25-ét. Arrogánsan azt állítják, hogy ez a dátum eredetileg pogány ünnep volt, amelyet az Egyház tudatosan választott, hogy „keresztényiesítse” a római Nap-ünnepet.
Az elmélet szerint a karácsony időpontját csupán a 4. században határozták meg, amikor az első bizonyíték született arról, hogy Rómában 336-ban megünnepelték Krisztus Urunk születését. A következtetés: a karácsony gyökerei pogányok, és valójában nem is ismerjük az emberiség Megváltójának születési dátumát.
Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni e hazugságoktól, amelyek célja, hogy csökkentsék Urunk, Jézus Krisztus iránti tiszteletünket, és befeketítsék a kereszténységet. Valójában az ellenkezője igaz. A karácsony pogány eredetéről szóló elmélet maga is egy történelmi alapot nélkülöző mítosz.
Nem léteztek ókori római ünnepek december 25-én
A karácsony pogány eredetének gondolata a 17. században kezdett elterjedni, angliai puritánok és skót vallási közösségek hatására. A puritánok megvetették az ünnepnapokat, de különösen a karácsonyt, annak örömteli szertartásaival, ünnepségeivel és hagyományaival együtt. Mivel a Biblia nem határozta meg Krisztus születésének pontos dátumát, a puritánok azt állították, hogy a karácsony a római katolikus egyház bűnös találmánya, amelyet el kell törölni.
A karácsony korábban létrejött, mint a pogány Nap-ünnep
Egy másik állítás szerint a Katolikus Egyház azért választotta december 25-ét karácsony napjául, hogy helyettesítse Aurelianus császár által 274-ben bevezetett napünnepet, a Dies Natalis Solis Invicti-t (A Legyőzhetetlen Nap születésnapja).
Az a tény, hogy karácsony 354-ben került be a hivatalos római naptárba – tehát a pogány ünnep után –, nem jelenti azt, hogy az Egyház azért választotta ezt a napot, hogy kiváltsa a pogány ünnepet. Két fő érv is cáfolja ezt az állítást:
– Először is nem feltételezhetjük, hogy a korai keresztények csak a 4. században kezdték el ünnepelni karácsonyt. A milánói ediktum 313-as kiadásáig a keresztényeket üldözték, így nyilvános ünnepségek nem voltak. Ám az első keresztények már az üldöztetés alatt is ünnepelték Krisztus születését, amit a korai himnuszok és imák is igazolnak.
– Másodsorban az elmélet megalapozatlan feltételezéseken nyugszik.
Thomas Talley liturgiatörténész rámutat, hogy Aurelianus a Nap születésnapjának ünnepét azért vezette be, hogy új életet leheljen a hanyatló római birodalomba. Sokkal valószínűbb, hogy a császár ezzel a kereszténység növekvő népszerűségére kívánt válaszolni, amely december 25-én már ünnepelte Krisztus születését.
Bibliai alapú dátumszámítás
A Szentírás és a hagyomány alapján Krisztus születésének dátuma megbízhatóan meghatározható. Szent János evangélista fogantatásának dátuma kulcsfontosságú támpont.
Az Egyház már jóval Aurelianus előtt meghatározta március 25-ét, mint az Úr fogantatásának napját. Például Sextus Julius Africanus 221-ben írt Chronographiai című művében megerősítette, hogy az Angyali Üdvözlet március 25-én történt. Kilenc hónappal később így Krisztus születésének napja december 25-re esik.
Az első egyházatyák és apologéták, akik közel éltek az apostoli korhoz, pontosan ismerték Krisztus születésének dátumát. Rendelkezésükre álltak a szükséges naptári források, és nem engedték volna, hogy bármilyen valótlanság beszivárogjon a liturgiába. Krisztus születésének napját úgy hagyományozták tovább, mint december 25-ét, amely egy vasárnapra esett.
Római Szent Hippolütosz Kr. u. 234-ben írt Krónikájában – vagyis pontosan 39 évvel azelőtt, hogy Aurelianus megteremtette volna pogány ünnepét – világosan elmagyarázza, hogy Jézus születése „nyolc nappal január kalendája előtt”, vagyis december 25-én történt. Ebből kifolyólag a karácsony december 25-ei eredete jóval korábbi időkre utal vissza.
Lukács evangéliuma 2,7 verséhez kapcsolódva Cornelius a Lapide atya így világítja meg e dátum választásának jelentőségét:
„Krisztus vasárnap született, mivel ez a világ teremtésének első napja. … Krisztus vasárnap éjjel jött világra, csodáinak rendjéhez igazodva, hogy azon a napon, amikor kimondta: »Legyen világosság!«, és világosság lett, ugyanazon az éjjelen ragyogjon fel a világosság a sötétségben az igaz szívűek számára – vagyis az igazság napja, Krisztus, az Úr.”
A világ legrégebbi ismert karácsonyi falfestménye a római Priscilla katakombában található, és a 3. századból származik. Ez a freskó a Szűz Máriát ábrázolja, karján a kis Jézussal, mellette pedig egy prófétának vélt alak áll, aki egy csillagra mutat. A Priscilla katakomba freskója az egyik legkorábbi ábrázolása Krisztus születésének
