Kiemelt Szerbia 

A tiltakozások öt lehetséges végkimenetele

A Szerbiában három hónapja zajló tiltakozások Aleksandar Vučić elnök és rezsimje számára az elmúlt évtized legnagyobb kihívását jelentik.

A rendszer teljes összeomlása ugyan nem biztos, azonban a tiltakozások a hatalom komoly gyengeségeit tárták fel, amelyek hosszú távon egyre bizonytalanabbá tehetik a rezsim politikai fennmaradását.

Mindezt a kínai DeepSeek mesterségesintelligencia-alkalmazás állapítja meg, amely vázolta a lehetséges végkimeneteleket.

Öt lehetséges “forgatókönyv”

  1. Vučić hatalmának fokozatos gyengülése
    A legvalószínűbb forgatókönyv egy „elhúzódó patthelyzet”, amelyben Vučić kisebb-nagyobb engedmények árán megtartaná a hatalom kulcsfontosságú eszközeit, például választások révén vagy az ún. lojalistái közötti személycserékkel. Azonban az elhúzódó tüntetések és a tiltakozók széles társadalmi támogatottsága (egyes adatok szerint 61%) azt sugallják, hogy a fordulópont sem kizárható.
  2. A rezsim összeomlása
    Ebben az esetben kulcsfontosságú lépés lenne egy átmeneti kormány létrehozása (a szabad választások megszervezése céljából), amit egyre többen követelnek mind a lakosság, mind a szakértők körében.
  3. A tüntetések elfojtása vagy a választások manipulálása
    Vučić továbbra is jelentős intézményi hatalommal rendelkezik, és egyelőre elutasítja az átmeneti kormány felállítására vonatkozó követelést. Fennáll a rendkívüli választások kiírásának opciója, valamint az is lehetséges, hogy a rezsim erőszakkal elfojtja a tiltakozásokat.
  4. Nemzetközi nyomás
    Az EU reagálása a szerbiai tüntetésekre eddig visszafogott, valószínűleg stratégiai okokból, például a szerbiai lítiumbányák potenciálja és Belgrád „balkáni stabilitásban betöltött szerepe” miatt. Ha azonban a tüntetések elhúzódnak, az EU kénytelen lesz felülvizsgálni álláspontját, különösen, ha majd a szerbiai demokrácia hanyatlása komolyabb mértékben veszélyezteti az uniós csatlakozási tárgyalásokat.
  5. Hosszú távú rendszerszintű reformok
    A tiltakozások fókusza fokozatosan elmozdult az azonnali követelésektől – pl. az újvidéki tragédia felelőseinek szankcionálásáról – a mélyebb rendszerszintű problémák, mint a korrupció elleni küzdelem, az igazságszolgáltatás függetlensége és a mandátumkorlátozás bevezetése felé. Ha a tiltakozók mozgalma sikerrel jár, megteremtheti az alkotmányos reformok alapjait, amelyek megakadályozhatják az autoriter hatalom újrarendeződését. Ehhez azonban a tüntetők egységének megőrzésére és az ellenzéki csoportokkal, pártokkal való együttműködésre lenne szükség, ami egyelőre elmarad.

Ismételten hangsúlyozni kell, hogy mindez csak a kínai DeepSeek meglátása.

(beta.rs nyomán, fotó: balkans.aljazeera.net)

Hasonló bejegyzések