A véreskezű Tito-rezsim és a meggyilkolt Asztalos József atya: „A lelkiismeretem tiszta, én megbocsátok neked, az Úr ítélkezzen feletted!”
Asztalos József atya tragikus története jól példázza a Tito-rendszer által végrehajtott terrort, amely a második világháborút követően a jugoszláv kommunista hatalom megszilárdítását célzó politikai és ideológiai tisztogatások részeként zajlott.
Asztalos József atya 1897. október 20-án született Eszéken. Iskoláit Eszéken és Diakóváron végezte, 1921-ben szentelték pappá. Plébánosként Dálya faluban tevékenykedett, majd Eszéken. A Független Horvát Állam (NDH) idején segítette a szerb közösséget is, és nem vállalt politikai szerepet, ennek ellenére a háború után a kommunista hatóságok háborús bűnökkel vádolták.
1945. augusztus 5-én a partizánok (egykori csetnikek) felakasztották, miután koholt vádak alapján háborús bűnösként elítélték. A tárgyalás előtt több helyi faluból hívták össze a közönséget, a kirakatper során Asztalos atya tagadta a vádakat, és kijelentette, hogy a lelkiismerete tiszta. Asztalos atya ügyvédje kegyelmet kért a halálra ítélt pap számára, a kérvényt azonban Titóék 1945. július 24-én elutasították. A tárgyalás után az atyát a dályai focipályára vitték, ahol odasereglett tömeg előtt felakasztották. Halála előtt Asztalos atya megbocsátott gyilkosainak, és egy dályai szülésznő, aki segített eltávolítani a padot, amely a halálraítélt atya lába alatt volt, később elmondta, hogy a pap szavai mélyen megérintették őt: „A lelkiismeretem tiszta, én megbocsátok neked, az Isten ítélkezzen feletted!”
A kivégzése után Asztalos József atya testét egy árokba temették, de nem sokkal később eltűnt, és a mai napig titok, hol nyugszanak maradványai.
A szülésznő, aki segített a kivégzésnél, később nem talált nyugalmat, halála előtt gyakran emlegette Asztalos atya nevét. Miközben haldoklott, folyamatosan ezt mondogatta mindenkinek: „Zavarjátok ki az Asztalos papot a házból, értem jött, mentsenek meg engem!” A családjától kérte, hívjanak pravoszláv papot, hogy meggyónja bűneit. A hozzátartozók nem mentek el a paphoz, a haldokló szülésznő pedig azt kiabálta: „Miért nem jön, hol van, mit várnak, mentsenek meg engem Asztalos paptól…”
A legborzalmasabb szenvedések között halt meg. A lánya később azt mondta: „Anyám vétkezett Asztalos pap ellen, ezért szenvedett ennyit!”
(Komunistickizlocini.net nyomán)
