Növekszik a Vajdaság elvesztésétől való szerb félelem!
Koszovó elvesztése után a szerb társadalom jelentős része szinte retteg attól, hogy most Vajdaság kerül sorra, hogy a nyugati nagyhatalmak a tartomány elszakítását tervezik és nagyban dolgoznak is rajta. Pedig sajnos (legalábbis egyelőre) paranoiájuknak nincs éppen reális alapja. Az áldott unió legerősebb országai számára egyszerűen kényelmetlen és nyűgös további (komolyabb) autonómia-kérdésekkel bíbelődnie, az esetleges határmódosításokról nem is beszélve.
Az anyaországi kormány nem akar határrevíziót, sőt mégcsak területi autonómiát sem a délvidéki magyarság számára, noha a mostani történelmi és politikai pillanat abszolút kedvez az ilyen jellegű törekvéseknek. Ha Orbánéknak lenne ilyen ambíciójuk, nyilván nem az autonómiát keményen ellenző Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) közösködnének, hiszen Következetes István nagyvezér szépen megmondta: számára „Vajdaság Szerbia”, amivel részéről ez a kérdés alighanem le is zárult.
Orbánék már régen rájöhettek volna, hogy a VMSZ nem egy magyar nemzeti párt, vezetősége kizárólag a saját érdekeit képviseli, politikai taktikáját csakis ezekhez igazítja. Vagy rájöttek, csak nem zavarja őket?
A Magyar Remény Mozgalom (MRM) megalakulása óta heroikus küzdelmet vív a délvidéki magyarság területi autonómiájáért, amelyhez nemrég csatlakozott a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) is, míg a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Magyar Egység Párt (MEP) egyelőre vacillál. Meglátjuk mi lesz ezzel a kezdeményezéssel, elérhető-e áttörés ebben a kérdésben.
Az anyaországi pártok közül ez ügyben is az egyetlen hazafias erőre – a Jobbikra lehet számítani.
Ez a pillanatnyi tényállás. Persze az esetleges világpolitikai vagy regionális változások, fordulatok (amelyek bármikor bekövetkezhetnek) akár sörsdöntő hatással lehetnek a Délvidék státusa körüli fejleményekre.
Akárhogy is, a szerbek félnek. Most éppen az uniótól.
Predrag Simić, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának tanára fokozta nemzettársai rettegését azzal a kijelentésével, hogy majd Szerbiában sokan meglepődnek Brüsszel Vajdasággal szembeni követelései láttán. Szerinte ezek alapját az 1974-es jugoszláv alkotmány fogja képezni, de nem zárhatók ki annál radikálisabb követelések sem.
Mint mondta, Jelko Kacinnak, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjének azon kijelentése, miszerint itt az ideje megtárgyalni Vajdaság autonómiájának alkotmányos és törvényi szabályozásával kapcsolatos kérdéseket, nem túlzottan meglepő, bár ő (Simić) arra számított, hogy Vajdaság előtt Bosznia-Hercegovina átrendezésének témája kerül az asztalra, ám a sorrend másképpen alakult.
Simić úgy véli, a vízumkényszer bevezetésével való ijesztgetés is egyfajta nyomásgyakorlás, amely Szerbia puhításának célját szolgálja, hátha majd engedményeket tesz a vajdasági kérdésben (is).
Képünk illusztráció
F. L.
