Jogi vákuumban a szabadkai helyi közösségek
Szabadka területén 37 helyi közösség működik, de a jogi helyzetük még mindig tisztázatlan.
A helyi közösségi tanácsok megválasztott tagjainak mandátuma két éve lejárt, ám mivel 2023-ban nem írtak ki új választásokat, ezek a testületek most jogi vákuumban működnek. Nem világos, van-e hivatalos vezetésük, vagy teljesen meg lettek fosztva jogosítványaiktól.
A város statútuma szerint a helyi közösség tanácsa „a polgárok alapvető képviseleti szerve helyi önkormányzati területen”. A tanácstagokat közvetlen, titkos szavazással választják meg, általános és egyenlő választójog alapján. A választásokat a városi képviselő-testület elnöke írja ki, míg a tanács elnökét a tagok választják saját soraikból, szintén titkos szavazással.
A helyi közösség jogi személy státuszával bír, tevékenységét pedig a városi tanács felügyeli.
A tanács feloszlatásától számított 15 napon belül új választást kellene kiírni.
A legutóbbi választásokat 2019. július 7-én tartották, amikor 37 közösségből 35-ben az Szerb Haladó Párt (SNS) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) koalíciója győzött. Új választásra 2023-ban kellett volna, hogy sor kerüljön, de ez elmaradt.
Dr. Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület akkori elnöke és a VMSZ elnöke egy interjúban utalt rá, hogy koalíciós partnerük, az SNS nem járult hozzá a helyi közösségi választások kiírásához.
A városi statútum ugyanakkor lehetővé teszi a közvetlen lakossági részvétel formáit, például népszavazás, lakossági fórumok vagy közvita útján. Ennek ellenére azok a polgárok, akik szerettek volna lakossági gyűlést tartani a helyi közösség helyiségeiben, azt a választ kapták a városvezetéstől, hogy ez nem az ő hatáskörük, hanem a helyi közösségeké – melyek jogi státusa azonban továbbra is tisztázatlan.
„Jelenleg az a helyzet, hogy például a tűzoltók nem használhatják a számukra kijelölt helyiségeket, mert nem tudjuk átköltöztetni az anyakönyvvezetőt – azokat a helyiségeket ugyanis a kormánypárt aktivistái használják” – mondta a Politika napilapnak Tomislav Vojnić, a tavankúti helyi közösség tanácsának tagja, aki „meghosszabbított mandátumban” látja el feladatait. Ugyanakkor Anđela Moravčić, az SNS helyi szervezetének elnöke és a választási bizottság koordinátora kijelentette: nincs hatásköre a helyi közösség ügyében, a helyiségek kulcsait pedig egy titkárnő kezeli, aki havonta háromszor jár oda.
Radovan Čuljković, a városi közigazgatás helyi közösségekért felelős részlegének vezetője is elismeri: ez valóban egyfajta jogi vákuum. A városi statútum nem határozza meg egyértelműen, hogy a tanácstagokat négy évre választják. A Politika által felkeresett helyi közösségekben a tanácstagok azt mondták, hogy „technikai mandátumban” működnek, de ennek nincs jogi alapja. Ilyen fogalom nem szerepel a város statútumában.
Az sem világos, hogyan készülnek a pénzügyi beszámolók, ki írja alá azokat, és milyen jogalapon – még ha a helyi közösségek rendkívül szerény eszközökkel is működnek.
(Politika és gradsubotica.com, fotó: subotica.info)
