Vučić az egyetemistákra „kenné“ azt, hogy nem lesz normális bér- és nyugdíjemelés; az igazság viszont az, hogy nem maradt pénz az állami kasszában
Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentését, miszerint a bérek és nyugdíjak növekedése kisebb lesz a korábban tervezettnél és ígértnél, valójában nem a blokádok váltották ki, hanem az, hogy az ún. növekedési modell elérte a „plafont”, így nincs elegendő pénz az állami költségvetésben – jelentette ki Goran Radosavljević közgazdász.
Szerinte Vučić ezzel az üzenettel megpróbálja megfélemlíteni a szavazókat: azt sugallja, hogy ha nem az ő pártjára, a Szerb Haladó Pártra (SNS) szavaznak, a jövőbeni kormányzat nem fogja növelni a béreket és a nyugdíjakat.
„Ha a fizetések és nyugdíjak növelését a szerb kormány hivatalosan is elfogadta, és nem csak Aleksandar Vučić elnök képzeletének szüleménye, akkor magyarázatot kellene adnia arra, miért tervezett ekkora emelést anélkül, hogy a bruttó hazai termék (GDP) alakulásával is számolt volna” – mondta Radosavljević.
Vučić ma a „Miloš Veliki” autópálya Preljina–Požega szakaszán zajló építkezés megtekintésekor arról beszélt, hogy a blokádosok hat hónapig „rombolták” Szerbiát, ezért nem lesz akkora bér- és nyugdíjemelés, mint amilyenre egyébként lett volna.
„Nem fog csökkenni a bérek és nyugdíjak összege, de a növelés kisebb lesz, mint amekkora a blokádok nélkül lehetett volna. Ha például tízszázalékos béremelést tervezhettünk volna, most csak nyolcszázalékosat tudunk megvalósítani. Ha a nyugdíjakat öt százalékkal emelhettük volna, most csak négy százalékkal fogjuk ezt megtenni” – mondta Vučić.
Radosavljević szerint a valóság az, hogy Szerbia gazdasága idén kisebb ütemben növekszik majd, mint ahogyan korábban előre jelezték.
„Ennek oka nem az egyetemisták tiltakozása, hanem a globális gazdasági aktivitás visszaesése, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) már egy ideje előrejelzett, és amely Szerbiát sem fogja elkerülni” – tette hozzá.
Kiemelte: a szerb gazdaság lassulásához hozzájárul az is, hogy a növekedést eddig főként állami támogatásokkal és az olcsó munkaerőre épülő külföldi beruházásokkal próbálták fenntartani – ez a modell viszont mára elérte a korlátait. Erre többek között a Fiskális Tanács is figyelmeztetett.
Szerinte a gazdasági növekedés gyengülése részben a helytelen gazdaságpolitikai modell következménye, részben pedig a világméretű lassulás hatása.
„Az állam feladata az lenne, hogy biztosítsa a polgároknak a munkalehetőséget és a tisztességes megélhetést, nem pedig az, hogy a munkahelyeket a Szerb Haladó Pártba való belépéshez kösse. Amikor az emberek dolgoznak, adóikkal és járulékaikkal töltik meg a költségvetést – ez az egyetlen egészséges fejlődési modell”
– hangsúlyozta a közgazdász.
(beta.rs nyomán, fotó: tanjug.rs)
