Mennyire emberközpontú a mostani szerbiai munkatörvény?

Az érvényben levő szerbiai munkatörvény a legrosszabb egész Európában, állapította meg korábban az Összefogás Szakszervezet.

Nem valószínű, hogy ezen a téren bármi is változik, ha ugyanez a garnitúra marad hatalmon. (Persze az is kérdés, hogy akik utánuk jönnek, mennyivel lesznek jobbak).

Akárhogy is, ma 14 órától a tiltakozó egyetemisták, polgárok és az öt legnagyobb országos szakszervezet vezetői és tagjai egyebek között az említett jogszabály ellen tüntetnek majd a kormány épülete előtt.

Íme néhány gyöngyszem a szóban forgó munkatörvényből:

– a törvény értelmében a munkáltató nem köteles megfizetni a munkaévek után járó extra járadékot, ha az alkalmazott nem dolgozott végig ugyanannál a cégnél. Ezzel rengeteg munkavállaló fizetése gyakorlatilag csökkent.

– ha munkaerő-felesleggé nyilvánítanak valakit, akkor az esetleges végkielégítésnél sem veszik figyelembe a korábbi munkáltatóknál ledolgozott éveket, így szinte üres kézzel tehetik az embert az utcára.

– míg korábban maximálisan csak egy évig alkalmazhatták az embereket meghatározatlan időre, most már ezt két évig is megtehetik, tehát a munkáltató két évig tarthatja a dolgozót bizonytalanságban, hogy felveszi-e valaha is állandóra.

 – magyarázat nélkül áthelyezhetik a dolgozót másik munkahelyre, sőt akár másik munkáltatóhoz is, és persze magyarázat nélkül ki is rúghatják.

 – elvileg kötelesek a munkáltatók havonta kifizetni a béreket, de semmilyen szankciót nem irányoztak elő arra az esetre, ha ezt nem teszik meg, azaz, ha az adott cég nem fizeti a dolgozókat, mint korábban. Csakis peres eljárással lehet kikényszeríteni az elmaradt bér kifizetését. Ami mindamellett, hogy hosszú évekig is eltarthat, ugyanúgy zárulhat kifizetés nélkül, ha a per végére a munkáltató már nem rendelkezik semmilyen elárverezhető vagyonnal.

– ha egy cégnél az alkalmazottak 10 százaléka betegszabadságra megy, a munkáltatónak jogában áll lellenőrizni a hiányzások létjogosultságát. Magyarán: a cégtulajdonos kedvére „szimatolhat“; akár az adott dolgozót kezelő egészségügyi intézményhez, illetve orvoshoz is fordulhat, hogy ellenőrizze indokolt-e a kiírt betegszabdság. Ez nemcsak a munkavállalók további megaláztatását jelenti, hanem az egyébként is túlterhelt orvosok (akiknek a száma Szerbiában folyamatosan fogy) számára külön megterhelést jelent.

Ez csupán néhány szembeötlő tétel a mostani szerbiai munkatörvényből.

Természetesen a munkáltatók korrektebb része nem alkalmazza a dolgozókat hátrányos helyzetbe taszító jogszabály minden pontját, de sokan maximálisan betartatják az alkalmazottakkal a humánusnak nemigen mondható törvény minden paragrafusát.

(Szerb média nyomán, fotó: getosrbija.wordpress.com)