Állampolgárság: nyelvtudás nélkül, pénzért?
A DélHír portál korábbi cikkére alapozva a dél-alföldi régió legolvasottabb online médiuma is foglalkozott a honosítási visszaélésekkel valamint megkeresték az illetékeseket, hogy nyilatkozzanak az üggyel kapcsolatban.
Mint ahogy azt a délmagyar.hu is írja a kettős állampolgárság megszerzésével kapcsolatos visszaélések gyanúja merül fel több esetben is. Olyanok is magyar állampolgárok lehetnek, akik nem beszélik a nyelvet. Korrupt hivatalnokokról és a magyar oktatására szakosodott gyorstalpaló szerb nyelviskolákról beszélnek. A Csongrád Megyei Kormányhivatal szerint néhány mondat betanulásával nem lehet felkészülni.
Egyes szerb nyelviskolák úgy hirdetik meg tanfolyamaikat, hogy az ott elsajátított tudás a magyar állampolgárság megszerzéséhez elegendő, de semmi máshoz. Az újvidéki Moj Kutak nyelviskola – amelynek hirdetését mi is megtaláltuk – egy három hónapos kurzust kínál, ahol havi 5000 dinár tandíjért cserébe heti három alkalommal 75 perces tanítás után megfelelően felkészítenek bárkit, hogy simán vegye a honosított állampolgárság megszerzéséhez szükséges akadályokat. A délhír írása szerint egyes nyelviskolák a nyelv tanításán kívül a közvetítő szerepét is hajlandók eljátszani: az igénylő dokumentumait továbbítják valamelyik magyarországi önkormányzatnak, illetve helyi irodának. Ez azt jelenti, hogy azok a kérelmezők, akik néhány magyar mondatot sem képesek bemagolni, meghatározott összegért magyar állampolgársághoz jutnak anélkül, hogy személyesen megjelennének és elbeszélgetnének az illetékes hivatalnokkal. Ez felveti a hivatali vesztegetés gyanúját, ami egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Korsós Tamás: Nem bűn tanítani a magyar nyelvet
A szegedi szerb tiszteletbeli konzul, Görög Tibor tőlünk hallott először az ügyről; neki nincs beleszólása az egyszerűsített honosítási eljárások kezelésbe. Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja lapunknak elmondta: a szabadkai főkonzulátus eddig 60 ezer kérelmet fogadott be, és sehol nem tapasztaltak visszaélést. A kérelmező eleve nem tudhatja, hogy melyik ügyintézőhöz fog kerülni, ami kizárja a visszaélést. – Hozzám is futott már be észrevétel, hogy valaki úgy kapta meg a magyar állampolgárságot, hogy nem beszéli a nyelvet. Személyesen jártam utána, és kiderült: az illető a bejelentő előtt még soha nem szólalt meg magyarul. Egy másik esetben arról kaptam jelzést, hogy az állampolgársági eskün két ember egymással csak szerbül beszélt. Itt az derült ki, hogy egyikük csak vendég volt az eseményen, és ő nem is kapott állampolgárságot. A nyelviskolákkal kapcsolatban a véleményem: örvendetes, hogy magyar nyelv tanítására specializálódnak, ami önmagában nem bűncselekmény. Hogy Magyarországon van-e korrupt hivatalnok, aki igazolja a magyar nyelv nem tudását is, azt a bűnüldöző szerveknek kell kideríteni – mondta lapunknak a főkonzul.
(Délmagyar nyomán H. Á.)
