A The Economist brit lap szerint Vučić „balkáni zsarnok“, aki térdre kényszerült
A The Economist brit hetilap rámutat, hogy az Aleksandar Vučić szerb elnök elleni tömegtüntetések hónapok óta tartanak, és bár nem tudták megbuktatni, a tiltakozó egyetemisták és polgárok komolyan megingatták a hatalmát.
A lap Vučićot „balkáni zsarnoknak” nevezi, aki jelenleg „térden állva” próbálja menteni pozícióját.
A The Economist továbbá megjegyzi: a demonstrációkat elszánt egyetemisták vezetik, akik előtt most komoly döntés áll: vagy lediplomáznak, vagy végigviszik a politikai küzdelmet a rendszer ellen.
A tüntetések decemberben kezdődtek, miután Újvidéken, a felújított vasútállomásnál leszakadt az előtető, amely 16 ember halálát okozta. Mivel az épület nemrég lett átadva, sokan korrupcióra gyanakszanak. Vučić ekkor ugyan leváltotta a káderei egy részét, de a tiltakozásokat nem tudta lecsillapítani.
Független egyetemisták, gyenge ellenzék
A The Economist kiemeli, hogy az egyetemisták kezdetben távol tartották magukat a hagyományos ellenzéki pártoktól, és kizárólag igazságot, valamint jobb kormányzást követeltek. Nemrég azonban már az előrehozott választásokhoz is ragaszkodnak.
Vučić 2012 óta vezeti Szerbiát, és már a Milošević-rendszerben is befolyásos volt. Több korábbi tüntetési hullámot túlélt, például a vitatott lítiumkitermelési terv elleni megmozdulásokat, amelyeket az Európai Bizottság nemrég „stratégiai fontosságúnak” nyilvánított.
EU-s pénzek, kettős játék és médiakontroll
A cikk szerint Vučić állandoan megpróbál „egyensúlyozni“: miközben Oroszországgal baráti kapcsolatokat ápol, Ukrajnának is szállít fegyvert. Pártja kliensrendszerként működik – állásokat oszt hívei között szavazatokért cserébe –, és uralja az országos médiát.
A legújabb tüntetéseket azonban már nem tudja elbagatellizálni. Az elnök a tiltakozókat külföldi ügynököknek nevezi, és „rejtélyes államcsínykísérletről” beszél. Eközben a kormányzati retorika célkeresztjébe kerültek a külföldi forrásból működő civil szervezetek is, amelyek az elmúlt évtizedben 64 millió eurót kaptak az EU-tól – ami azonban elenyésző ahhoz képest, amennyi pénz a kormányhoz került.
Represszió, megosztás, zsarolás
A március 15-i tömegmegmozdulást – amely a cikk szerint talán a legnagyobb Szerbia történetében – rendőrségi hangfegyverek zavarták meg. Az Újvidéken megrendezett EXIT zenei fesztivál, amely korábban állami támogatást kapott, most ezt elveszítette, mivel kiállt az egyetemisták mellett – így ez lehet az utolsó év, hogy Szerbiában rendezik meg.
Vučić pártja alig tudott győzni a júniusi zaječari és kosjerići helyhatósági választásokon, pedig korábban 80 százalékos eredményeket ért el. Ezért az elnök elutasítja az előrehozott parlamenti választásokat, és megpróbálja egymás ellen fordítani az egyetemistákat.
A kormány hónapok óta blokád alatt lévő egyetemek tanárainak fizetését is megnyirbálta – jelenleg csak a fizetésük 12,5 százalékát kapják meg, arra hivatkozva, hogy nem tartanak órákat.
A rektor is célkeresztbe került
A belgrádi egyetem rektora, Vladan Đokić a kormánnyal tárgyal arról, hogy a nyári szemesztert online formában tartsák meg, így a hallgatók befejezhetnék az évet. Az egytemisták körében népszerű rektort azonban koholt vádak fenyegetik, amiért támogatta a blokádot. Đokić attól tart, hogy ha a kormány még erőteljesebben ellene fordul, megindulhat a vele szimpatizáló akadémiai szereplők elleni politikai leszámolás is, emeli ki a The Economist.
(beta.rs nyomán)
