Hol tölti majd hátramaradt börtönbüntetését a vérfagyasztó háborús bűnökért elítélt hírhedt szerb „ávós?
A volt szerbiai állambiztonsági főnököt, Jovica Stanišićet, akit háborús bűnök miatt 15 év börtönre ítéltek, a hágai Nemzetközi Törvényszék fogdájából átszállították egy németországi börtönbe, ahol letölti büntetése hátralévő részét – közölte a bíróság.
A jogerős ítéletet 2023. május 31-én hozták meg Stanišić és társa, Franko Simatović ellen, akik az 1992 és 1995 közötti, Boszniában és Horvátországban elkövetett háborús bűnök miatt kerültek a vádlottak padjára. Simatovićot – rossz egészségi állapota miatt – 2023 augusztusában feltételesen szabadlábra helyezték.
A húsz évig tartó eljárás volt a leghosszabb a hágai bíróság történetében. Stanišić védelme egészségi okokra hivatkozva ellenezte az átszállítását, de a bíróság – orvosi konzultáció után – úgy döntött, hogy a hollandiai Scheveningenben nem maradhat, mivel nincs ottani végrehajtási megállapodás.
A hágai fellebbviteli tanács 2023-ban bűnösnek találta Stanišićet és Simatovićot az egyesített és szervezett bűnszövetség keretében elkövetett üldöztetésekért, gyilkosságokért és kitelepítésekért, melyek célja a muszlim és horvát lakosság erőszakos eltávolítása volt Bosznia és Horvátország bizonyos részeiből.
A bíróság megállapítása szerint a szerb Állambiztonsági Szolgálat vezetőiként Stanišić és Simatović felelősek voltak a szerb félkatonai alakulatok, például Arkan alakulata (SDG), az ún. „vörös sapkások“ és a Skorpiók által elkövetett bűncselekményekért többek között Bijeljinában, Zvornikban, Sanski Mostban és Trnovóban.
Az ítélet szerint Stanišićék támogatást nyújtottak a Sanski Most-i mészárláshoz is, ahol 1995-ben az Arkan-féle egységek legalább 75 muszlimot öltek meg. A bírák úgy vélték, hogy a vádlottak már 1991 végétől kezdve szándékosan segítették a lakosság erőszakos eltávolítását.
Ők az első szerbiai állami tisztségviselők, akiket nemzetközi bíróság jogerősen elítélt muszlimok és horvátok elleni háborús bűnök miatt.
A vád szerint az egész bűnszövetség élén Slobodan Milošević állt. A fellebbviteli tanács elítélte a vádlottakat a srebrenicai fiatalok meggyilkolása, valamint más gyilkosságok és kitelepítések miatt is, melyeket emberiesség elleni bűncselekményként minősítettek.
Stanišić és Simatović 2003-ban, a Zoran Đinđić miniszterelnök elleni merénylet után kerültek őrizetbe, és még abban az évben kiadták őket Hágának. Az első tárgyalásuk 2009-ben kezdődött, az elsőfokú ítélet 2013-ban mentette fel őket, de ezt 2015-ben hatályon kívül helyezték, és új eljárást rendeltek el.
Stanišić betegsége – egy ritka bélgyulladás és súlyos depresszió – miatt az újratárgyalás idején is részben szabadlábon védekezhetett. A bíróság a letartóztatásban töltött időt beleszámította a büntetésébe: Stanišić esetében 2.643, Simatovićnál 3.048 napot.
(beta.rs nyomán, fotó: crna-hronika.info)
