Az MNT és a Nemzeti Összetartozás Bizottságának együttes ülése: A VMSZ és a Fidesz szerint szinte minden rendben, az MRM és a Jobbik szerint pedig sok minden hiányzik

Szabadkán, a VMSZ-házban ülésezett a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága a Magyar Nemzeti Tanáccsal együtt.

Az együttes ülésen szó esett az egyszerűsített honosításról, az MNT munkájáról és egyéb témákról. Három délvidéki magyar párt képviselői (Vajdasági Magyar Szövetség, Magyar Remény Mozgalom, Magyar Polgári Szövetség) szólaltak fel. Tudomásunk szerint a többi magyar párt (noha nincs képviselője az MNT-ben) szintén kapott meghívót, de nem képviseltette magát.

Az első felszólaló Korsós Tamás, a szabadkai Magyar Főkonzulatus főkonzula volt. Beszédében nehezményezte, hogy „egyes médiumok bizonyítékok nélkül” megkérdőjelezik az egyszerűsített honosítási folyamat tisztaságát. Szavai szerint a szabadkai főkonzulátuson biztosan nem fordult elő, hogy valaki magyar nyelvtudás nélkül megszerezte az állampolgárságot.

Korhecz Tamás, az MNT elnöke részletesen beszámolt az MNT tevékenységéről külön hangsúlyt helyezve az oktatás terén elért eredményekre.

A VMSZ és a Fidesz tagjai olvadoztak a gyönyörűségtől méltatva az MNT szerepét és teljesítményét. A semleges nézőnek az a benyomása támadhatott, mintha a szónokok többsége egy másik bolygóról pottyant volna a VMSZ-ház üléstermébe.

Az MNT a kulturális és a perszonális autonómia megtestesítője, és mint ilyen a jövőben is hozzájárul majd az itteni magyarság boldogulásához – röviden így foglalható össze az ott elhangzottak lényege. Továbbá azt is hallhattuk mennyire jó, hogy „megbékéltek a magyarok és a szerbek”.

Ezt az idilli képet kissé megtörte az „akadékoskodó” ellenzék.

Szávay István, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke egyebek között reményének adott hangot, hogy bővülni fog az MNT hatásköre és akkor több, az itteni magyarságot érintő kulcsfontosságú kérdéssel foglalkozhat majd. Ugyanakkor utalt rá, hogy az anyaország támogatáspolitikája mind anyagi, mind erkölcsi szempontból az eddiginél hatékonyabb kell, hogy legyen. Továbbá szerinte a jövőre sorra kerülő magyar parlamenti választásokon a szavazati jogot biztosítani kell minden külhoni magyar számára, aki megszerezte a magyar állmpolgárságot, nem csak azoknak, akik a külön választói névjegyzéken szerepelnek. Nem tartja helyesnek, hogy egy párt aktivistái környékezzék meg a szavazókat (ezt mellesleg a VMSZ már elkezdte, éspedig úgy, hogy a szórólapokon sunyi módon szerepel a VMSZ logója – F. L. megj.). Szávay szerint a magyar-szerb megbékélés felemás, hiszen csak a magyar fél tett gesztusokat, a szerb fél nem kért bocsánatot.  

Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke kimelte: ahhoz képest, hogy az itteni magyarságot mi minden kellene, hogy megillesse, az MNT egy nulla. Továbbá szerinte a magyar kormány meg kellene, hogy hallgassa a többi itteni magyar párt véleményét is, nem csak a VMSZ-ét, amely nem képviseli az egész itteni magyarságot, hanem annak mintegy 30 százalékát. (Sokat mondott – F. L. megj.).

László Gyula, a Magyar Remény Mozgalom pártelnöke kihangsúlyozta, hogy az albánok és a szerbek megvalósították nemzeti céljaikat és érdekeiket, míg az itteni magyarságról ez még véletlenül sem mondható el. Amíg a mintegy 40 ezer koszovói szerb élvezheti a területi autonómiát, a 240 ezer délvidéki magyar erről egyelőre csak álmodhat. Pedig most, amíg tartanak Szerbia EU-s csatlakozási tárgyalásai, az anyaországi és a délvidéki magyar politikum határozott fellépése révén esély nyílhatna arra, hogy az itteni magyarság végre az őt megillető területi rendelkezéshez jusson.

F. L.