Horthy Miklós „rehabilitálása” ellen tüntettek Újvidéken

Maréknyi tüntető gyűlt össze pénteken Újvidék központjában, akik a budapesti Horthy Miklós mellszobor szentelés ellen demonstráltak.

A holokauszt emléktársaság által szervezett tüntetésen újszerű, eddig a történészek előtt is „ismeretlen” adatokat és sajátos történelem ismereteket hallgathatott meg a publikum. A demonstráció szónoka elmondta, hogy Horthy Miklós, Magyarország kormányzója Hitler utolsó csatlósa volt, akinek a nevéhez fűződik a délvidék egyik legnagyobb újkori tömegmészárlása. A tüntetésen elhangzott, hogy 1942-ben az Újvidéken és környékén lezajlott razzia során mintegy 25 ezer(?) ártatlan polgárt lőttek a Duna és a Tisza jege alá. (A hivatalos szerb történelemkutatás mintegy 2800-3800 áldozatról tud – a szerk.)

„A budapesti szobor állítása annyira veszélyes, hogy azt el sem tudom mondani önöknek, hogy mennyire veszélyes ez” – fogalmazta meg a sajtó számára velős és meggyőző érveit a féltucatnyi tüntető vezetője Aleksandar Veljić, a holokauszt emléktársaság elnöke.

Veljić arra is emlékeztetett, hogy Horthy Miklós 1941 és 1944 között erőszakkal elfoglalta Bácskát és szisztematikus pogromot hírdetett a szerbek, zsidók és minden náciellenes erő ellen, így Horthy kezéhez mintegy 100 ezer(!) délvidéki ember halálának a bűne tapad.

A tüntetés szervezője egy gyors matematikai feladattal le is vezette, hogy honnan jött ki neki a százezres áldozat szám: „Bácskában a magyar honvédség bevonulásakor 3500 embert mészároltak le, Baranyában szintén ennyit, ha ehhez hozzáadjuk a szerbek számára Sárváron felállított haláltábor áldozatainak számát, és ehhez még hozzáadjuk mindazon áldozatok számát, akiket a Horthy rezsim három éves regnálása alatt mészároltak le, akkor egy 100 ezres áldozatszámot kapunk” – mondta el fantazmagóriáját Veljić.

A tüntetés visszásságát tükrözi az is, hogy a Horthy mellszobor elleni demonstrációjukat a szélsőségesen magyarellenes uszításairól és szervezkedéseiről ismert Svetozar Miletić bronzszobrának a tövében szervezték, amely égnek emelt kezével máig fenyegetően int a vele szemben álló Mária Neve Nagytemplom irányába.

Mindezen képmutatás mellett a szervezőknek érdemes lenne azon is elgondolkodniuk, hogy mielőtt egy budapesti szobor állításába beleütnék az orrukat, előbb talán saját portájukon kellene rendet tenniük. Hiszen egész Délvidék szerte, szinte mindegyik faluban és városban ott díszelegnek a „hős partizánok” szobrai és emléktáblái. Akik valóban tízezrével irtották nemzeti alapon a helyi magyar, német és más etnikai lakosságot. Ezek a szobrok nem zavarják a tüntetők lelki nyugalmát?

Hazug számokkal dobálózva, féligazságokat terjesztve és egyoldalú megközelítésükkel csak tudatlanságukról állítottak ki tanúbizonyságot a tüntetés szervezői és résztvevői.

Akik a történelmi ferdítések mellett saját lelki szegénységükről is számadást adtak, hiszen hogyan is kérhetnek számon bárkit, mindaközben, hogy a saját történelmi múltjukkal és tömegsírjaikkal sem tudnak és nem is akarnak elszámolni?

 H. Á.