A románok félnek, hogy Magyarország az egyházak révén visszacsatolja Erdélyt
Egymásnak ellentmondó megnyilvánulások közepette állítana fel Romániában a Victor Ponta vezette Szociáldemokrata Párt egy parlamenti vizsgálóbizottságot, ami a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaadását hivatott átvilágítani. Magyarországot olyan vádak is érik odaát, hogy az egyházakat felhasználva csatolja el Erdélyt.
„Erdélyben mindenféle hamis dokumentumok és a különböző törvények félreértelmezése alapján oda jutottunk, hogy egész falvakat szolgáltattak vissza földekkel, erdőkkel együtt” – indokolta a kezdeményezést a román kormányfő.
Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke bejelentette, hogy a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának leállítását kérte a miniszterelnöktől, mert Magyarország a magyar egyházak segítségével Erdély elcsatolására használja a román restitúciós törvényeket.
A jogszabály alapelvként kimondja az 1945 és 1989 között államosított egyházi ingatlanok természetben történő visszaadását.
Romániában csaknem nyolcezer, a kommunizmus idején elkobzott ingatlant követelnek vissza az egyházak, ennek egynegyede, 2140 épület a történelmi magyar felekezetek tulajdona. Miközben a bukaresti restitúciós bizottság eddig 500 magyar egyházi ingatlan visszaszolgáltatása ügyében döntött, az késlelteti a tényleges birtokbavételt, hogy a felekezetek kötelesek öt évig megtűrni az épületükben működő közintézményeket.
Marian Neacsu, a Szociáldemokrata Párt képviselőházi frakcióvezetője elmondta: a Kolozs megyei honatyák kezdeményezésére vették fel a párt közeljövőben esedékes akciói közé a restitúciós vizsgálóbizottság megalakítását. A frakcióvezető cáfolta, hogy ennek köze lenne a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásához. Mint mondta, olyan esetek kivizsgálásáról van szó, amelyekben magánszemélyek kétszer kaptak kártérítést.
Tőkés László az ügyben egy közmeghallgatáson elengedhetetlennek nevezte a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok ügyét, mivel ezek jelentős része nem került vissza a tulajdonosokhoz. Jelezte: az erdélyi történelmi egyházak vezetői egy Memorandumot fogalmaztak meg és írtak alá, melyet eljuttatnak José Manuel Barroso elnökhöz és Viviane Reding illetékes biztoshoz, valamint az EP petíciós bizottságához abban a reményben, hogy megkeresésük új lendületet ad a restitúció ügyének.
Magyar Nemzet nyomán F. L.
