Az USA barátja marad Nagy-Britanniának, még ha elhagyja az EU-t, akkor is
Marco Rubio, a republikánusok egyik elnökjelölt-esélyese szerint egyedül Nagy-Britannia joga eldönteni, milyen viszonyban szeretne lenni az Európai Unióval.
Rubio a republikánus párt fiatal csillagai közé tartozik: a konzervatív politikus 2010-ben a floridai szenátusi választásokon több szavazatot kapott, mint két kihívója együttvéve, fiatal, kisebbségi (latino) származású, keményvonalas jobboldali, de azért hajlandó együttműködni a demokratákkal is, például a bevándorlási reform ügyében. Az amerikai média már hosszú ideje „2016 egyik nagy esélyeseként” emlegeti. Rubio most Londonba utazott, ahol külpolitikáról, az USA közelgő nagyságáról és az EU-ról mondott érdekes dolgokat.
Stratégiai külpolitika
Manapság az embernek Amerikáról nem épp a legpozitívabb dolgok jutnak eszébe: kormányzati leállás, marakodó politikusok, lehallgatási botrány, gazdasági hanyatlás. „Halálunkról szóló hírek erősen túlzóak” – idézte erre Mark Twaint Rubio, majd elmondta, a legjobb még csak most jön: szerinte az USA 2035-re teljes mértékben önellátó lesz az energiagazdálkodás terén, ez pedig új aranykort hozhat a botladozó világbirodalom történetében, és Amerika persze mindezt meg fogja osztani szövetségeseivel.
Rubio részletezte azt is, hogyan gondolkodik az új évezred amerikai külpolitikájáról: nem habozott kijelenteni, hogy „komoly szakadék” választja el az USA-t Putyin Oroszországától, ugyanakkor elutasította a hidegháborús, a világot feketén-fehéren látó mentalitást is. „Stratégián alapuló külpolitikára van szükség, ami azt jelenti, hogy fel kell használnunk minden rendelkezésünkre álló eszközt: diplomáciát, puha nyomásgyakorlást, és ha kell, a katonaságot is” – fogalmazott a republikánus politikus.
Van élet az EU-n kívül is
Érdekes volt az is, hogy bár Rubio úgy fogalmazott, az Egyesült Államoknak érdeke, hogy az Európai Unió erős maradjon, kifejtette, ha a britek úgy döntenek, hogy elhagyják a szervezet kereteit, Amerikának azt is el kell fogadnia. „Hogy pontosan milyen kapcsolatban áll Nagy-Britannia Európával, azt a brit választóknak kell eldöntenie, és senki másnak, a többi országnak pedig el kell fogadnia, akármilyen döntés születik is. Ez nem befolyásolja a speciális transzatlanti barátságot” – szögezte le a szenátor. Erős kontraszt ez Barack Obamához képest, aki januárban arra figyelmeztette EU-népszavazásra készülő kollégáját, David Cameront, hogy Amerika „erős uniót akar, benne egy erős Nagy-Britanniával”, sőt az amerikaiak még azzal is megfenyegették tengerentúli partnereiket, hogy a tervezett, több milliárd dolláros kereskedelmi megállapodásból is kimaradhatnak, ha elhagyják az EU kereteit.
(The Telegraph nyomán)
