Veseproblémák és soványság
A különféle akut és krónikus vesebajokat egyaránt jelezhetik a vesetájékon érzett tompa vagy hirtelen fellépő, görcsös fájdalmak, amelyek akár az ágyék felé is kisugározhatnak. A vesegörcshöz például a heves fájdalmon kívül hányinger, hányás és vizeletürítési zavar is társulhat.
Egy kevéssé ismert vesebetegségnek, az ún. vesesüllyedésnek is ez utóbbi lehet az egyik kísérő tünete, a mozgásra, állásra a hátban, a deréktájon jelentkező makacs, húzó vagy tompa fájdalom mellett.
Hogy ezt a betegséget mi okozza, máig nem sikerült kideríteniük a tudós doktoroknak.
Az urológusok és a vese betegségeivel foglalkozó szakorvosok (nefrológusok) szerint ez az elváltozás főleg a sovány embereknél gyakori.
Hogyan alakul ki a vesesüllyedés?
Ahhoz, hogy megértsük, milyen összefüggés van a testsúly és a vese „helyben maradása” között, fontos ismernünk ennek a páros, babszem alakú szervünknek a szerkezetét, elhelyezkedését. A két vese a hátsó hasfalon helyezkedik el, az ágyéki gerinc felső részének magasságában, a gerinc jobb és bal oldalán, a hashártya mögött. A vesét tokok veszik körül, amelyek nemcsak a védelmében, de a rögzítésében is fontos szerepet játszanak. A középső, körülbelül egy centiméter vastagságú zsíros tok zsírrétege óvja a külső mechanikai hatásokkal (pl. ütés, rázkódás) szemben, de – a legkülső tokkal együtt – azt is biztosítja, hogy az egyébként csak részben stabil helyzetű vese ne süllyedjen le, ne vándoroljon el a helyéről.
A rövid időn belül sok súlyt vesztő, vagy eleve alacsony testsúlyú, sorvadt izomzatú (aszténiás alkatú) embereknél ez a zsírréteg olyan mértékig lecsökkenhet, hogy képtelen megtartani az alapállapotában is elmozdulásra képes vesét (amely minden lélegzetvételt követően mintegy 2-5 centiméterre „leng ki”).
A vesesüllyedés nemcsak járás, hanem állás közben is deréktáji fájdalommal, görccsel, súlyos vizeletürítési zavarokkal társul.
Hogy valójában vesesüllyedés áll-e a panasz mögött, azt a vizeletelfolyás akadályozottságának ultrahangos (illetve röntgenes) vizsgálatával lehet csak eldönteni.
Vándorvese
Elhanyagolt vagy súlyos esetben a vesesüllyedésből könnyen kialakulhat az ún. vándorvese (ren migrans), amely – minthogy a vese normálisnál jóval nagyobb elmozdulása a húgyutak megtörését vonja maga után – szabályosan ellehetetlenítheti a vizelet ürítését.
Maga a vesesüllyedés nem életveszélyes ugyan, ám e szervünk működési zavarára utaló fájdalmas – és a vizeletürítés akadályozottságában (is) megnyilvánuló – tünetekkel érdemes minél előbb szakorvoshoz fordulni. Ha a vese nem képes megbirkózni a vizelet kiválasztásával, mennyiségének szabályozásával, a vért (így a szervezet egészét) nem tudja megszabadítani a fölösleges folyadéktól és káros salakanyagoktól, akkor azt az egészségünk sínyli meg.
A vesének egyébként fontos szerepe van a szervezet só- és vízháztartása egyensúlyának biztosításában, ezzel a vérnyomás szabályozásában, sőt még a vörösvérsejtek termelésében, a kalcium- és a foszforanyagcserében is, tehát elodázhatatlan zavartalan működésének a helyreállítása.
Kezelési lehetőségek
A vesesüllyedés kezelésében ma már viszonylag ritkán – csak más vesebajok egyidejű megléte esetén – javasolják/szorgalmazzák a nefrológusok a vese műtéti visszahelyezését/rögzítését.
A vesét tartó tok zsírtartalmának erősítésével (azaz hízást eredményező táplálkozással), hátizomzatot erősítő tornával, valamint sztreccsanyagból készült, a vesét „helyben tartó” body viselésével fokozatosan el lehet érni, hogy a vesetartó tok zsír- és izomszövetei megerősödjenek, vagyis ezt a létfontosságú szervünket anatómiailag „kijelölt” mozgási területén tudják tartani, mely így maximálisan el tudja látni létfenntartó funkcióit.
(otvenentul.hu nyomán)
