A siculicidiumra emlékeztek Madéfalván
Ágyúdörgést utánzó robajjal emlékeztek kedd hajnalban a székelyföldi Madéfalván a 250 évvel ezelőtti vérengzésre, amely madéfalvi veszedelemként, avagy siculicidiumként vonult be a köztudatba.
A vérengzés előzményei 1763-ra nyúlnak vissza. Ekkor nevezte ki a bécsi udvar Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet.
A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának, amely megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta.
A Buccow helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. Egy havas téli éjszakán (1764. január 7-én, a Vízkereszt utáni hajnalon, akárcsak később Nagyenyeden), vad ágyútűzzel indított támadásban mintegy 400 embert (köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat) mészároltak le.
Szentes Csaba, a Csíkszereda közelében fekvő település polgármestere az MTI-nek elmondta, pirotechnikai eszközökkel próbálták utánozni azt az ágyúrobajt, amelyre 250 évvel ezelőtt ébredtek a településen gyülekező székelyek.
Madéfalván és megannyi más székelyföldi településen is éjfélkor megkondultak a harangok a több száz áldozatot követelő vérengzés áldozatainak emlékére.
(szekelyhon.ro, wikipédia nyomán M.B.)
