Ki venne részt és ki nem a délvidéki magyar pártok közül az MNT idei megválasztásában?
Júliusban lejár a kisebbségi nemzeti tanácsok, köztük a Magyar Nemzeti Tanács négyéves mandátuma. Az új választást megelőzően a Szerbiai Alkotmánybíróság véleményezni fogja a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, de a belgrádi parlament is tárgyal majd a jogszabály megváltoztatásáról. Az Újvidéki Rádió arra a kérdésre kereste a választ, hogy a vajdasági magyar pártok részt vesznek-e majd a megmérettetésen.
„Először el kell számolni az elmúlt négy év teljesítményével. Ezen túlmenően pedig arról kell beszélni, hogy a következő négy éves ciklusban mit szeretnénk csinálni a folyamatok folytatása tekintetében” – nyilatkozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az Újvidéki Rádiónak.
A pártelnök azt reméli, hogy a nemzeti tanácsi választásokra sikerül folyamatosságot biztosítani, vagyis ismét egy olyan, „összefogáson alapuló listával megjelenni, amit a VMSZ mozgatna, de amelyen nem csak párttagok volnának jelen, hanem az egyházak, a civil szféra és az értelmiségiek képviselői, intézményeink vezetői is”.
„A jó gyakorlaton nem kell változtatni. Én személy szerint ezt fogom megpróbálni megvalósítani, és azt gondolom, hogy erre reális lehetőségek vannak” – hangsúlyozta a legnagyobb vajdasági magyar párt vezetője.
A Magyar Polgári Szövetség annak ellenére részt vesz az MNT megválasztásában, hogy a testületnek – mint azt Rácz Szabó László elnök, az MNT egyik eddigi legaktívabb tagja mondja – semmi köze a nemzeti autonómiához.
„Azt láttam a négy év során, hogy ott kell lennünk, észen kell lennünk, és a nemzeti tanácsra oda kell figyelni, mert befolyással tudunk lenni a dolgok alakulására. Én eddig egyedül voltam a saját listánkról a testületben. Meglátszott, hogy egy fecske is csinálhat nyarat és sok mindenben rá tudtam bírni a MNT-t, hogy a magyar érdekvédelemben a rövid és a hosszú távú kérdésekkel is foglalkozzon” – mondta Rácz Szabó.
A Magyar Remény Mozgalom ugyancsak egyszemélyes képviselettel rendelkezik az MNT-ben. A pártban már készülnek az újabb megmérettetésre – mondja László Bálint elnök.
„Az MRM nyilvánvalóan ismét indulni fog, és bízunk benne, hogy szép eredményt elérve nagyobb súllyal lehetünk jelen a nemzeti tanácsban, ezáltal pedig annak stratégiájára, illetve döntéseire is kihatással lehetünk” – mondta László Bálint.
Szmieskó Zoltán, a legfiatalabbnak számító délvidéki magyar politikai szervezetnek, a Magyar Egység Pártnak az elnöke sem hagy kétséget a felől, hogy részt kívánnak-e venni a nemzeti tanácsi megmérettetésben.
„Pártom mindenképpen részt kíván venni az MNT megválasztásában. Úgy gondoljuk, hogy a nemzeti tanácsban a többszínűség hozzájárul ahhoz, hogy a magyar érdekvédelem minél inkább kidomborodjon” – vélekedett Szmieskó.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége egyelőre nem határozott arról, hogy részt vesz-e majd az MNT választáson. A döntést azt követően hozzák meg, hogy a Szerbiai Alkotmánybíróság az év elején állást foglal a nemzeti tanácsokról szóló törvényre tett kifogások ügyében és miután a szerbiai parlament megváltoztatja a jelenlegi jogszabályt.
„Számos olyan nyitott kérdés van a nemzeti tanácsok választása kapcsán, amely arra késztet bennünket, hogy ne foglaljunk végső állást a részvétel vonatkozásában. Az egyik sarkalatos kérdés a névjegyzék kialakításának a módjára, a másik a választás pénzelésére, a harmadik és a legfontosabb pedig a nemzeti tanácsok hatáskörére vonatkozik” – részletezte Csonka Áron, a VMDK elnöke.
A Vajdasági Magyar Demokrata Pártban később döntenek arról, hogy részt vesznek-e a megmérettetésen, vagy, ahogy a párt négy éve tette, elutasítja a részvételi lehetőséget.
Csorba Béla, a VMDP vezetője szerint a nemzeti tanácsokról szóló új törvénytervezet, amely november végén került nyilvánosságra, a korábbi törvényhez képest „semmi újat nem hoz”.
„Kozmetikai változtatásokról van csak szó. Ha a gyakorlatban is érvényesítik ezt a törvényt, akkor a nemzeti tanács ez után sem lesz a kisebbségi közösség reprezentatív testülete. Továbbra sem lesz alkalmas arra, hogy feltárja, kifejezze és képviselje a vajdasági magyar közösség egészének az érdekeit, ugyanis érdemi hatásköröket az új törvény sem irányoz elő” – hangoztatta a temerini székhelyű párt elnöke.
VRTV nyomán Ternovácz István
