Magyar Remény Mozgalom: a szerb alkotmánybíróság „lefejezte” az MNT-t
A Magyar Remény Mozgalom (MRM) nevű jobboldali vajdasági magyar párt szerint „lefejezte” a vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT) a szerb alkotmánybíróság azon döntése, amely az alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek nyilvánította a nemzeti tanácsokról szóló törvény néhány szakaszát.
Az MTI belgrádi tudósítójának szerdán eljuttatott közleményében a párt azt írta, hogy az így „megnyirbált” törvény „immár a személyi elvű (perszonális) autonómia legalapvetőbb követelményeit sem elégíti ki”, mert csorbulnak a szerzett kisebbségi jogok.
A bírói testület döntését elemezve a párt közölte, hogy az oktatás területén vonták meg a legtöbb szerzett jogot az MNT-től, mert „ezentúl nem lehet kiemelt jelentőségű oktatási intézményt kijelölni, nem lehet alapítói jogokat átvenni”, ami azt jelenti, hogy „megszűnik mindenféle beleszólási jog és pozitív kivételezés a magyar képzés kapcsán”.
Negatívumnak tartja azt is az MRM, hogy a nemzeti tanács a jövőben „nem veheti át az alapítói jogokat a magyar nyelvű média felett”. Hozzáteszik azonban, hogy ez a döntés „összhangban áll azzal a törvényes előírással, amely kimondja, hogy például az önkormányzatok sem lehetnek a médiumok alapítói”. Hangsúlyozzák, hogy a döntés értelmében „a továbbiakban az MNT-nek nem lesz joga igazgatókat és vezető beosztású tagokat javasolni a tájékoztatási eszközök élére”.
Reagáltak Korhecz Tamásnak, az MNT elnökének azon hétfői kijelentésére is, miszerint a kultúra és a hivatalos nyelvhasználat területét teljes mértékben érintetlenül hagyta a testület döntése. Az MRM szerint ez „nem nagy eredmény”, mert a kulturális egyesületek túlnyomó többsége tisztán magyar összetételű, ráadásul nem tartományi vagy köztársasági alapítású, így az államnak beleszólási joga sincs azok vezetésébe és működésébe. A nyelvhasználat területén pedig „egyébként sem rendelkezik az MNT különösebb jogosítványokkal, amit maga az MNT illetékes bizottsága is elismer” – hangoztatta az MRM.
A László Bálint pártelnök aláírásával ellátott közlemény szerint a Magyar Nemzeti Tanács „legveszélyesebb félremagyarázása” az, hogy az eddig kiemelt jelentőségűvé nyilvánított intézmények és az MNT által gyakorolt alapítói jogok mellett működő intézmények és tájékoztatási eszközök esetében a helyzet változatlan marad. Az MRM értelmezése szerint ugyanis ez csak addig igaz, „amíg le nem jár egy-egy igazgató vagy igazgatói tanács, bizottság megbízatása”.
Az MNT szerepe ezentúl – az MRM értelmezése szerint – a Magyarországról érkező támogatások szétosztására degradálódik, habár a közlemény szerint „ennek a lehetősége is megkérdőjeleződött azzal, hogy az alkotmánybíróság törölte a kisebbségi nemzeti tanácsok azon jogát, hogy együttműködjenek az anyaországi állami szervekkel”.
Megoldásként az MRM a magyar oktatás elkülönült intézményrendszerben való működését javasolja, így az MNT-nek továbbra is megmaradna az a joga, hogy iskolák alapítója legyen.
Az alkotmánybíróság január 16-án hozott döntést a nemzeti tanácsokról szóló törvényről. A döntés értelmében a törvény 10 szakasza részben vagy teljesen összeegyeztethetetlen a szerb alaptörvénnyel. A hatálytalanított rendelkezések egy része olyan kollektív kisebbségi jogokat biztosított, amelyeket a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a többi kisebbségi nemzeti tanács évek óta törvényesen gyakorolt, azaz a döntéssel a kisebbségi jogok elért szintje csökkent, a szerzett jogok sérültek.
Korhecz Tamás, az MNT elnöke hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette: „ezúttal is bebizonyosodott, hogy Szerbiában a kisebbségvédelem területén is az egy lépés előre-egy lépés hátra gyakorlat érvényesül”. Hozzátette azonban, hogy a gyakorlatban nagyon kevés változást hoz az alkotmánybíróság döntése. „A perszonális autonómia, a kisebbségi önkormányzat kapott egy pofont, de az ember a pofon után megrázza magát, és folytatja tovább a működését – magyarázta Korhecz.
Pásztor Bálint, a legnagyobb vajdasági magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti frakcióvezetője pedig úgy fogalmazott: „nem történt tragédia”. Megállapította, hogy „folyamatos a hisztériakeltés a témával kapcsolatban, de ennek nincs megalapozottsága”, vannak viszont feladatok, amelyeket a nemzeti tanácsokra vonatkozóan meg kell oldani.
Az MNT magyarázatát szerdán közleményben bíráló MRM-nek a 35 tagú vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsban egy választott képviselője van, valamint egy-egy önkormányzati képviselővel rendelkezik Szabadkán és Magyarkanizsán. A párt mindenhol ellenzékből politizál.
(Markovics Annamária – MTI az tudósítója)
