A pajzsmirigyrákról
Csernobil és Fukusima után nem árt utánaolvasni.
A pajzsmirigyrák a pajzsmirigyből kiinduló rosszindulatú daganatos burjánzás. Míg a pajzsmirigy jóindulatú elváltozásai (a túlműködés és alulműködés) hormonális eltéréseket és jellegzetes tüneteket (például testsúlyváltozást) is okoznak, addig a rosszindulatú elváltozásokra ilyen eltérések nem vagy alig jellemzőek. Azaz attól hogy valakinek pajzsmirigy alulműködési vagy túlműködési tünetei vannak, még nem kell pajzsmirigydaganatra gondolnia.
A pajzsmirigyrák tünetei
- A betegség indulhat jellegtelenül is, leggyakoribb tünete viszont szinte mindig valamilyen tapintható göb megjelenése. Azt azonban tudni kell, hogy a pajzsmirigynek alapból is nagyon sok göbös megbetegedése van, így önmagában a göb nem jelent rosszindulatú daganatot. A gyorsan (hetek, hónapok alatt) növő göb viszont mindenképp gyanús, különösen akkor, ha átmérője eléri vagy meghaladja az egy centiméteres nagyságot.
- Nem gyakran, de bevezető tüneteként nyaki nyirokcsomó-duzzanatok is jelentkezhetnek.
- Tünet lehet a váratlanul vagy nem betegséggel összefüggően jelentkező rekedtség és nyelészavar is. Ez utóbbiakat az okozza, hogy pajzsmirigy növekedése miatt a nyelőcső és légcső jobban nyomódik, az ottani idegek beszűrtek lehetnek.
Megelőzés
A megelőzés érdekében kerülni kell a sugárterhelést (emiatt kell többek közt a röntgenhelyiségekben, CT-vizsgálókban tevékenykedő egészségügyi dolgozóknak sugárzásszámlálót hordaniuk, és emiatt rövidebb a munkaidejük is).
Figyelni kell a normális jódellátásra, akár az ivóvízen, akár jódozott són keresztül.
Kezelés, gyógyulási esélyek
A pajzsmirigydaganatok alapvetően két nagy csoportra bonthatók: jobb indulatúakra (ez az úgynevezett differenciáltabb daganatcsoport) és rosszabb indulatúakra (ez az úgynevezett anaplasztikus vagy differenciálatlan csoport, ide tartoznak az öröklődő formák is).
A jobb indulatú szövettani alcsoport kezelése könnyebb, a gyógyulási esélyek jóval magasabbak: itt a túlélési esély 90 százalék fölötti. Sőt egy 2013-as konferencián már egy olyan német tanulmányt is ismertettek, amely 1500 beteg vizsgálata alapján arról számolt be, hogy egy nem előrehaladott, jobb indulatú pajzsmirigyrákos gyógyult beteg várható élettartama megegyezik az egészséges emberekével.
A rosszabb indulatú, azaz a differenciátlan daganatok kezelése sokkal nehezebb, valamint rosszabbak, nagyjából 10-20 százalékosak a hosszabb távú túlélési esélyei is.
A jobb indulatú pajzsmirigydaganatoknál a műtéti kezelés önmagában is elég lehet – jellemzően akkor, ha a daganat átmérője nem haladja meg az egy centimétert, és nincs nyirokcsomó-érintettség. Ezt a műtétet hormonkezelés követi, ha pedig szükséges, akkor sugárkezelést is. Ez utóbbi radioaktív jódizotóp kezelést jelent. (Hormonpótlásra két dolog miatt is szükség van: egyrészt azért, mert a pajzsmirigy által termelt hormonokat a szervezet normális működése érdekében pótolni kell, másrészt pedig azért, mert ha kívülről pajzsmirigyhormont visznek be, akkor csökken az agyalapi mirigy által termelt pajzsmirigyserkentő hormon szintje a szervezetben. Ez azért fontos, mert ennek túltermelődése kedvezne a betegség kiújulásának, új daganat képződének.)
Vannak a pajzsmirigyráknak olyan típusai is, amelynél nagy eséllyel érintett a pajzsmirigy mindkét lebenye. Ebben az esetben indokolt a szerv teljes eltávolítása, valamint a környező nyirokcsomók kivétele is. Ezt követően a betegnek pajzsmirigyhormon-pótlásra is szüksége van.
A rosszabb indulatú formáknál agresszívabb műtétre és erőteljesebb sugárkezelésre van szükség, a legrosszabb indulatú, anaplasztikus formánál pedig már kemoterápiát is használhatnak az orvosok. De az eredmények így is szegényesek.
Szövődmények
A műtét következtében kozmetikai eltérésekre lehet számítani. Probléma lehet az is, ha a daganat beszűr olyan idegeket, amelyek a gégét idegzik be, és így a hangszalagok működését szabályozzák. Ez esetben a hangképzéssel lehetnek gondok.
(hazipatika.com nyomán)
