Mit hozhatnak a kárpátaljai magyaroknak az ukrán forrongások?
A Jobbik meggyőződése, hogy a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiája, hogy a 1944 óta nem létezik szuverén, nemzeti érdekeket szem előtt tartó külpolitikája hazánknak. Kizárólag birodalmi alárendeltségben működő diplomácia volt az elmúlt 75 évben, ebből 50 évig a szovjet birodalom határozta meg a magyar diplomácia külpolitikai orientációját, az elmúlt 25 évben pedig kizárólag az euro-atlantizmus volt az egyedüli meghatározó tényező a magyar diplomácia számára – mondta Gyöngyösi Márton, Szávay Istvánnal közösen tartott szerdai sajtótájékoztatóján.
Gyöngyösi szerint ez utóbbi különösen fájó, mivel a szabadság feltételei adottak voltak. Az egymást váltogató kormányok ideológiájától függetlenül egyöntetű volt az euro-atlantista célok kiszolgálása. A Jobbik szakpolitikusa emlékeztetett: az MDF-kormánytól a jelenlegi Orbán-kormányig minden egyes kabinet az euro-atlantista integrációt tűzte ki elsődleges célként, a határon túli magyarság sorsának jobbra fordulását is pusztán e integrációtól várták.
Gyöngyösi úgy vélte: míg a magyar diplomácia egyedüli célja az integráció volt, eközben a térségben hatalmas átrendeződések mentek végbe az elmúlt 25 évben. Ez a 25 év az elszalasztott lehetőségek két és évtizede volt – tette hozzá. Széthullott a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia, és most, újabb turbulenciák jelentkeznek tőlünk keletre, Ukrajnában, anélkül, hogy a magyar diplomácia bármelyik esetben saját célkitűzésként határozta volna meg a határon túli magyarság sorsának jobbra fordulását – vélte a politikus.
Még papíron sem fontosak a kárpátaljai magyarok
A jelenlegi ukrajnai helyzet kapcsán Martonyi János kiad egy olyan közleményt, amelyben elmondja azt, hogy mi az ukrán érdek, és kielemzi azt, hogy az ukrán emberek hogyan tekintenek az Európai Unióra és integrációra, de egyetlen szóval sem említette a 150 ezres kárpátaljai magyarságot, ami nagyon jól mutatja, hogy Magyarországon a nemzetérdekű diplomácia még papíron sem létezik – mondta.
A Jobbik fájdalmasnak tartja ennek hiányát, egyben kezdeményezéseket foganatosít, amelyek a kárpátaljai magyarság érdekeit szolgálják elsősorban. A Jobbik ezért ma a parlamentben is határozott lépéseket követelt.
Szávay István átvéve a szót elmondta: világosan látható, hogy a magyar kormány számára nem az elszakított magyarság képviselete az elsődleges. Láttuk, hogy amikor küszöbön állt az ukrán társulási szerződés aláírása, Orbán Viktor maga jelentette ki a parlamentben, hogy a kormány mindenben a brüsszeli álláspontot követi, s nem hajlandó feltételeket szabni a kárpátaljai magyarság érdekében. Ez a politika folytatódik most is.
A Jobbik számára a kül- és nemzetpolitikában elsődleges a magyar érdek. Kormányra kerülve a szomszédságpolitikában elsődleges szempontként fogja megjeleníteni az elszakított területeken élő magyar közösségek érdekeit. Ezt követheti csak az uniós együttműködés és a gazdasági szempontok.
A mostani ukrán helyzetre rátérve Szávay István elmondta: a Jobbik bízik abban, hogy rendeződik az ukrajnai helyzet, de még ebben az esetben sem lesz az ország ugyanaz, mint ami volt. A helyzet rendezéséből nem hagyható ki a kárpátaljai magyarság, nem mellőzhetőek az ott élő magyar közösség szempontjai.
Magyarországnak a leghatározottabban fel kell lépnie az ott élő magyarság autonómiájának érdekében, hogy az ott élő magyarság az önrendelkezés lehető legszélesebb formáival rendelkezhessen.
Fel kell készülni minden eshetőségre
Szávay szerint számítani lehet arra, hogy a sajtóban már említett negatív forgatókönyv válik valóra, és akár az is előfordulhat, hogy Ukrajna területi integritása jelentősen sérül. Ez a helyzet új kihívás elé állíthatja Magyarországot és a magyar külügyet, ebben az esetben pedig másfajta válaszokat kell keresni.
A Jobbik mindenben támogatni fogja a magyar kormányt, és minden olyan lépésben partner lesz, ami a magyar közösséget védi, s érdekét szolgálja.
Egyelőre azonban nem látjuk a kormány szándékait, nem világos az, hogy a kormány elsődleges prioritásként kezelné az ott élő magyarság védelmét, ezért úgy gondoljuk, hogy a kormánynak kötelessége az illetékes parlamenti bizottságokat tájékoztatni – mondta el a politikus.
Szávay István és Gyöngyösi Márton levélben fordult Balla Mihályhoz, a külügyi bizottság, valamint Potápi Árpád Jánoshoz, a Nemzeti Összetartozás bizottság elnökéhez, akitől azt kérték, hogy a két bizottság együttes, zárt ülést tartson. Erre az ülésre kapjon meghívást a külügyminiszter, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, az információs hivatal főigazgatója, valamint bárki más, akit a bizottság két elnöke szükségesnek tart meghívni.
A Jobbik szakpolitikusa hozzátette: ezen az ülésen szeretnének tájékozódni a kormány céljairól, terveiről, a helyzet értékeléséről. Milyen információk vannak, milyen lépéseket kívánnak a magyar közösség megvédése érdekében foganatosítani, valamint a helyzet eszkalálódása esetén milyen forgatókönyvvel rendelkezik.
Javasolni fogják továbbá, hogy a két bizottság tagjaiból álljon fel egy ötpárti delegáció és minél hamarabb látogasson el Kárpátaljára, tájékozódjon a helyzetről, s találkozzon a magyar közösség vezetőivel. A Jobbik fontosnak tartja, hogy a magyar parlament tagjai a helyszínen tájékozódjanak.
Egyelőre sajnos a magyar kormány részéről nem látjuk a világos eltökéltséget a magyar közösség megvédésére, s nem látjuk – azon kívül, hogy szolgai módon követi a brüsszeli álláspontot – milyen stratégiája, tervei, forgatókönyvei lennének – zárta gondolatait Szávay István.
alfahir.hu