Egyéb 

Rehabilitálták a jugoszlávok által meghurcolt Mérey Emmát

merey csaladEzúton tájékoztatom a tisztelt nyilvánosságot nagymamám, Mérey Emma született: Keller Emma rehabilitációs végzésének átvételéről. (…) Nagyanyámat 1946-ban három év szigorú börtönbüntetésre, vagyonelkobzásra és pénzbüntetésre ítélte az akkori civil bíróság Zomborban, állítólagos szubverzív tevékenység és anyagi haszonszerzésre irányuló spekuláció miatt. Galkanović bíró 1946 májusában rövidített eljárásban másodfokon is elutasította nagyanyám fellebbezését, majd a kegyelmi kérvénye is gyorsan elutasításra került, ami után 1946 júniusától a legkegyetlenebb szerbiai asszonybörtönbe zárták (Pozsarevác), ahonnan csak három év elteltével szabadult, súlyos betegségekkel (gümőkór, szívizom-gyulladás, izületgyulladások, skorbut, amely következményeként  alig 40 évesen az összes foga kihullott).
A mostani rehabilitációs végzéssel elismeri az állami hatalom, hogy a 67 évvel ezelőttti bírósági ítéletek úgy első-, mint ahogyan másodfokon is konspiratív úton, politikai célból születtek, teljesen figyelmen kívül hagyva azt az objektív tényállást, hogy nagyanyám sohasem spekulált a gazdagodására, hanem a vagyonáért 16 éves kora óta keményen megdolgozott, 1942 januárjában a kemény munkával megkeresett pénzén akart telket venni Újvidéken, amiben meghiúsította háború, amelynek még a legelején a védtelenek és kiszolgáltatottak oldalára állt, avval hogy a saját életét és vagyonát is kockára téve 1941 áprilisában férjével, a később szintén meghurcolt és agyonvert Mérey Istvánnal vállvetve mentette az ártatlan zombori, főként szerb lakosságot.
Szűkebb családunkban nagyapám, Mérey István 2007-es rehabilitációját követően nagyanyám rehabilitálása volt sorban a második.
Folyamatban van apai nagyapám, Zagyva Román étterem-tulajdonos és vendéglős rehabilitációja, akit szintén zombori házából hurcoltak el 1944 novemberében a partizánok, amit anyai nagyapámhoz hasonlóan szintén nem élt túl. Tervezem még fiatalabb Mérey István, azaz a nagybátyám rehabilitációját is, akit 1956-ban 25 évesen hurcolt meg a titoista jugoszláv diktatórikus rendszer, avval hogy pszichiátriai zárt osztályra zárva, és azt követően a haláláig megbélyegezve, és a Zágrábi Orvosi Egyetemen megkezdett tanulmányaitól eltiltva, munkalehetőségtől, útlevéltől megfosztva hunyt el 1997-ben egy fizikai atrocitás szövődményeitől.
Tisztelettel megköszönöm minden eddigi segítőmnek, jóakarómnak az önzetlen támogatást, úgy Délvidéken, mint Ausztriában és Magyarországon is.
 
Dr. Mérey Tibor közleménye alapján T. T.

Hasonló bejegyzések