Milyen lesz az új ukrán nyelvtörvény?
Az ukrán parlament eltörölte a nyelvtörvényt: mit veszítettek ezzel a kárpátaljai magyarok?
Az MTI több hírben is foglalkozott azzal, hogy az ukrán parlament eltörölte a nyelvtörvényt. Ugyanakkor azt is közli, hogy Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt vezetője kijelentette: a jogszabályt azért, kellett eltörölni, mert súlyos törvénysértéssel fogadták el, de új nyelvtörvényt fognak kidolgozni.
Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Martonyi János külügyminiszterhez fordult, hofgy vegyék fel a kapcsolatot az ukrajnai illetékesekkel, hogy ne a Szvoboda törvénytervezetét fogadják el, mert szerinte az Ukrajna egynyelvűsítését jelentené. Az UMDSZ a Janukovics által vezetett Régiók Pártjának szövetségese volt, és Gajdos is a Régiók Pártjának támogatásával jutott be a parlamentbe.
Ráadásul az ukrán nyelvtörvény finoman szólva nem működött Kárpátalján. Beregszászon, ahol Gajdos akkoriban polgármesterként működött, regionális nyelv lett a magyar, ám a következő polgármester-választáson nem engedélyezték a magyar nyelvű szavazólapokat. Kárpátalján pedig nem is vált regionális nyelvvé a magyar: ráadásul éppen a Régiók Pártjának képviselői nem támogatták a javaslatot, pedig a nyelvtörvényt is ez a párt hozta, és mint Gajdos is hangsúlyozta, választási győzelmükben nagy szerepet játszottak a magyar szavazatok. Mihajlo Csecsetov, a Régiók Pártja parlamenti frakcióvezetőjének helyettese a nyelvtörvény három héttel ezelőtti hatályba lépését követően bejelentette, hogy Ukrajnában kizárólag az orosz nyelv tarthat igényt regionális státusra.
Nem csoda hát, hogy az orosz duma FÁK-országokkal foglalkozó bizottságának elnöke, Leonyid Szluckij sérelmezi, hogy az orosz nyelv regionális státusza megszűnt, és válaszlépéseket helyezett kilátásba. Egy biztos: az ukrán nyelv regionális státuszát Oroszországban nem fogják eltörölni, mivel ilyennel sehol nem rendelkezik, és nem is rendelkezett soha. (Oroszországban ma csaknem kétmillió ukrán él, igaz, meglehetősen szétszórtan. Korábban szerte Oroszországban léteztek ukrán telepek, de ezek sosem lehettek hivatalosan is ukrán nyelvűek, idővel pedig eloroszosodtak, akárcsak a dél-oroszországi ukrán területek.)
Ukrajna mai orosz lakossága nagyrészt az erőszakos iparosítást kísérő betelepítés következtében került Ukrajnába. A ma publikált etnikai térképek általában azt mutatják, hogy Ukrajna keleti területein orosz (nyelvű) többség él, a valóságban a helyzet az, hogy a legtöbb területen az orosz túlsúly a nagy iparvárosoknak köszönhető, miközben a vidéki lakosság jelentős része továbbra is ukrán.
A korábbi nyelvtörvény tehát csupán az oroszok, sőt, a további oroszosítás érdekeit szolgálta, a magyarok helyzetét közelebbről nem érintette. Az ukrán parlament döntése érthető, de nem biztos, hogy okos: a korábban Janukovicsot támogató területek nem álltak ki az elnök mellett, ám a nyelvtörvény eltörlése miatt könnyen szembefordulhatnak az új hatalommal. Talán célszerűbb lett volna gesztust gyakorolni, de legalábbis nem azonnal kiváltani az orosz anyanyelvűek ellenérzéseit.
Természetesen a nyelvtörvény eltörlésétől függetlenül van okunk aggódni a kárpátaljai magyarokért: kétségtelen, hogy a majdani tüntetők között ott vannak a nacionalisták, akik szívesen tovább korlátoznák a magyarok jogait is, miközben nem találunk olyat, akiknek fontos lenne a védelmük. Jó lenne, ha a magyar kormány tudna tenni valamit az érdekükben. Persze azután, hogy az Európai Unió összes tagállama közül a magyar kormány egyedüliként nem állt ki a diktatúra ellen lázadók mellett, ez aligha lesz könnyű feladat. Drukkoljunk nekik!
(nyest.hu F.L. nyomán)
