Agyunk és a tápanyagok hiánya
Mindenkivel előfordult már (ritkán, gyakran, vagy állandóan tapasztalja), hogy ébredés után csak ült, üveges szemekkel nézve maga elé, és a második kávéig képtelen volt bármilyen értelmes cselekvésre, gondolatra. Néha ez az állapot állandósul, „normálissá” válik, és az embernek nehezére esik nem csak a munka, de maga a puszta létezés is…
A jó hír az, hogy a fent felsorolt tünetek nem az „istencsapása” kategóriába tartoznak, hanem agyunk működésének olyan zavarai, melyeket egyszerű tápanyaghiány, illetve a szervezetben bizonyos méreganyagok felhalmozódása okoz.
Az amerikai Linus Pauling Institut megjelentetett egy cikket (Victoria Drake Ph.D.„Micronutrients and Cognitive Function” – „Mikrotápanyagok és Kognitív Működés” c. írása), mely tömören összefoglalja a mikrotápanyagok pótlásának hatását az agyműködés kognitív (megismerő) képességére.
Az optimális tápanyagellátás nem csak a növekedéshez, fejlődéshez, és általában az egészség fenntartásához szükséges, de gondolkodásunk sem optimális tápanyaghiányos állapotban. Az optimális tápanyagellátás azt jelenti, hogy a vitaminokat, ásványokat, nyomelemeket megfelelő mennyiségben, minőségben és arányban visszük be minden nap a szervezetbe.
Agyunk energiáit szőlőcukor elégetésével nyeri. A szőlőcukor feldolgozásához azonban az agynak szüksége van magnéziumra, vasra, mangánra, B–vitaminokra, mert csak így juthat energiához, és tarthatja fenn optimális működését. Hiányállapotokban, pl. vitaminhiány vagy vashiány esetén a szőlőcukor nem ég el, és az energiatermelési folyamat károsodik. Az agy vérellátása szintén alapvető, mert az oxigén és a tápanyagok csak így juthatnak el az idegsejtekhez. Tápanyagok hiányában vagy vérszegénység esetén, amit a vashiány idézhet elő, az agy működése romlik, így csökken a szellemi teljesítmény is.
A harmadik szempont, mely a jó tápanyagellátás szükségességét jelzi, az, hogy az agysejteket burkoló szigetelőanyag, az ún. myelinhüvely, mely a szervezetben a szabályos ingerületvezetést biztosítja, többek között B12–vitamint és folsvat igényel.
A tápanyagok hiánya az agy kognitív funkcióinak széleskörű és hosszan tartó károsodását okozza. Többek között a gondolkodás ködösségét, lassúságát, az asszociatív képességek, illetve a hosszú és rövid távú memória hanyatlását, a hangulat romlását.
Néhány ásvány hiányának káros hatásait az alábbiakban röviden összefoglalva közöljük.
Kalciumhiány
A kalcium ion egész sor élettani folyamatot szabályoz az agyban, például az idegsejtek génexpresszióját vagy az ingerületátvivő anyagok termelését. A kalcium szervezetünkben leginkább a csontokban található meg, kis mennyisége pedig oldott állapotban a vér alkotórésze. Ha a vér kalciumszintje csökken, akkor a szervezet kalciumot szabadít fel a csontokból, hogy fenntartsa az optimális szintet a vérben. Az agy kalciumellátása tehát viszonylag állandó, azonban az akár egy életen át tartó alacsony kalciumbevitel végső soron csontritkulást, időskori csonttöréseket, például combnyaktörést – és ezáltal korai halált is okozhat.
Jódhiány
A jód feltétlenül szükséges a pajzsmirigy hormon, a tiroxin termeléséhez. A tiroxin pedig nélkülözhetetlen a már említett myelinhüvely képzéséhez. A jód tehát nélkülözhetetlen az agy fejlődéséhez. Ennek az ionnak a hiánya a kritikus élettani periódusokban, pl. terhesség alatt vagy serdülőkorban szellemi visszamaradást okozhat. A felnőttkori jódhiány is a gondolkodás lassulásához, elbutuláshoz vezethet.
Vashiány
A vas a proteinek, enzimek százaihoz kapcsolódik a szervezetben, számtalan anyagcsere–folyamat nélkülözhetetlen résztvevője és a myelin előállítására szakosodott agysejtek fontos tápláléka. Létfontosságú része azoknak az enzimeknek, melyek az ingerületátvivő anyagokat termelik – ezek nélkül pedig nincs agyműködés. A terhesség és a gyermekkor alatt előforduló vashiány ma is az egyik legnagyobb globális egészségügyi probléma: súlyos tanulási és memóriazavarokat okozhat mind az anyában, mind a gyermekben. Felnőttkorban a vashiány vérszegénység kialakulásához vezet, ami az agy oxigénellátását csökkenti, ezáltal okozva akár súlyos agyműködési zavarokat is.
Magnéziumhiány
A magnézium kb. 300 anyagcsere–folyamat szereplője, melyek közül számos kémiai reakció az agyműködés nélkülözhetetlen része. Megfigyelték, hogy kísérleti úton létrehozott magnéziumhiány izomremegést, görcsöket és tetániát váltott ki. A magnézium hiánya szorongást, feszültséget, görcsös fejfájást is okozhat.
Szelénhiány
A szelén nélkülözhetetlen a glutation-peroxidáz nevű enzim működéséhez. Ez az egyik legfontosabb antioxidáns enzim a szervezetben, többek között az agysejtekben is. Semlegesíti a káros szabad gyököket, melyek szelén hiányában „megmarják” az agysejteket, és erősen károsítják azok működését, csökkentve ezáltal szellemi képességeinket.
(Szimpatika- Gye)
