Ha lassan is, de kibújik a szög a zsákból

A Vajdasági Magyar Szövetség kész részt venni az új kormány munkájában, amennyiben a Szerb Haladó Párt (SNS) elfogadja a VMSZ dörgölődzését – mondta Pásztor Bálint a B92 Kažiprst (Mutatóujj) című műsorában.

“Mi meg akarjuk mérettetni magunkat a választásokon, s meg akarjuk mutatni, hogy rendelkezünk 70-80 ezer szavazattal, van programunk és ezt végre akarjuk hajtani”– jelentette ki álmodozó tekintettel Pásztor Bálint. Pedig jó lesz, ha csak a felét is megszerzik az említett mennyiségnek.

A haladókkal való, választások utáni esetleges együttműködésről és kormányalakításról szólva Pásztor elmondta: “Mi parlamenti párt leszünk, s tárgyalni kívánunk majd a kormányfőt is adó haladókkal a lehetséges koalícióról. Amennyiben elfogadják programunk irányelveit, koalícióban leszünk”. Mivel a programjuk igencsak a szerb érdekeknek megfelelő – nem kell félnie a VMSZ-nek azért, hogy vajon a Haladók elfogadják-e őket szobapincsinek.

A VMSZ elsősorban azt várja el az új kormánytól, hogy az elkövetkező időszakban fogadják el Vajdaság statútumát, a tartomány pénzeléséről szóló törvényt (többet lehet saját zsebbe rakni), továbbá, hogy fogadják el a kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításait, valamint hogy a vajdasági községek fejlesztését is a köztársasági költségvetés eszközeiből pénzeljék.

Pásztor elismerte, hogy nincsenek rózsaszín álmaik arról, hogy az újonnan megalakuló kormányban miniszteri tárcákat harcolhassonak ki maguknak, de “Ha jó eredményünk lesz, talán a miénk lehet néhány államtitkári hely, hogy közelebb legyünk az információkhoz és a különféle projektumokhoz, de ez sem kulcsfontosságú. Az igazán fontos az, hogy megvalósuljon a programunk”, – mondotta, csak kifelejtette a program szó előtt a “családi” jelzőt használni. Már csak a hitelesség kedvéért.

“Látni szerettük volna, vajon az SNS megváltozott-e, s két év múltán elmondhatjuk, hogy megváltozott és ettől kezdve már partnerek lehetünk”, hangsúlyozta Pásztor, aki így próbálja meg letolni a délvidéki magyarok torkán az új összeborulási tervüket. Aki meg ennyire hiszékeny, hát szavazzon rájuk.

Mi a helyzet a szendvicsekkel?

Pásztor kénytelen volt elismerni, hogy a VMSZ-nek folyamatosan a szemére hányják, hogy olyan párttal és személyekkel kész koalícióra lépni, akik a 90-es években “szendvicseket kínáltak a vajdasági magyaroknak”. De a Pásztor-gyereknek erre is van egy frappáns magyarázata: “Ez a Szerb Radikális Párthoz köthető. A Szerb Haladó Párt elfogadható az Európai Unió számára is, s felveszik őket majd az Európai Néppártba is, amelynek a VMSZ is tagja. Együtt értük el a történelmi megbékélést is. Nem kívánunk partnerek lenni mindenáron, de ha meg tudunk állapodni, azok leszünk. Fontosabb az, ami egy évvel ezelőtt volt, mint az, ami húsz évvel ezelőtt történt”, szögezte le Pásztor. Így már érthető, hogy a VMSZ-nek miért nem fontos a ‘44/’45-ös áldozatok rehabilitálása, az elkövetők felderítése, a bocsánatkérés – hiszen az régen volt, és hol van már a tavalyi hó! Hozzátette: ”a VMSZ azt reméli, hogy az elkövetkező négy év gyökeres változásokat fog hozni az országban.” Ebben az egyben egyetértünk, de csak ha a délvidéki emberek belátják azt, hogy a most hatalmon levők képtelenk a változásra és új erőkre adják le szavazatukat. Ezután hangzott el az eddigi legőszintébb nyilatkozata: “Mi nem várhatunk négy, nyolc vagy akár 12 évet arra, hogy megerősödjön a vajdasági magyar közösség számára talán elfogadhatóbb párt valamelyike. Mi a mi érdekeinket akarjuk képviselni, s nincs időnk a várakozásra”, vallotta be őszintén Pásztor, és itt a “mi” szócska alatt még véletlenül sem a rájuk szavazó polgárokat értette!

A rendkívüli tartományi választások esetleges kiírásáról szólva Pásztor azt mondta, hogy a VMSZ nem fogja lecserélni a partnereit a mandátum ideje alatt, s mindaddig, amíg a tartományi kormánynak megvan a többsége, nem látja okát a tartományi rendkívüli választások kiírásának. Ezt, természetesen, ő sem gondolja komolyan, amit a következő mondata alá is támaszt, mintegy kibúvó lehetőség a későbbiekre: “Erre esetleg erkölcsi vagy jogi okokból kerülhetne sor”. Erkölcsi okként például egy magas rangú tisztségviselő elleni bűnvádi eljárás példáját hozta fel (remélem az édesapjára gondolt). A jogi okként Bojan Pajtić kormányfő esetleges lemondását jelölte meg. Arra a kérdésre, milyen válasszal állna elő a VMSZ, amennyiben a haladók esetleg a rendkívüli tartományi választások kiírását követelnék, Pásztor azt felelte, pártja annak a pártnak kíván a partnere lenni, amely kormányalkotó, de “ez nem jelenti azt, hogy bárki is zsarolhat bennünket tartományi vagy bármilyen más szinten”. Szóval amennyire elhárítja ennek a lehetőségét, annyira biztosak lehetünk az előrehozott tartományi választásokban!

Belgrád – a szimbólum

A VMSZ első ízben méretteti meg magát a belgrádi önkormányzati választásokon. Pásztor elmondta, „pártjának már két éve van alapszervezete a fővárosban, a tagság fele magyarokból, a másik fele szerbekből és más nemzetiségű belgrádi polgárokból áll”. Úgy látszik ebben az esetben teljesen rendjén való, hogy szerbek és más nemzetiségek együtt vannak egy „magyar” párt keretén belül. Akkor megkérdezem a VMSZ-párt vezetőit és fanatikus rajongóit: miért is probléma a Nemzeti Kisebbségi Lista magyar-horvát-bosnyák összetétele? Miért is zavaró, ha a VMSZ-en belül a magyar-szerb-más nemzetiség meg nem az? Hogy is van ez Pásztor család? Kedves Olvasók, Önök értik ezt a logikát?

Pásztor a B92 műsorában azt is elmondta, hogy az elmúlt napokban keresgélt az interneten, s nem bukkant rá az egyes pártok programjaira vagy konkrét elképzeléseire, ezzel szemben a VMSZ-nek világos programja van. Felhívom a figyelmét a képviselő úrnak, hogy vannak fenn programok, csak tudni kell kattintani és keresni az interneten. És még egy ilyen ember akarja tovább képviselni a délvidéki magyarok egy részét a parlamentben…

Pásztor elmondta, pártja előterjeszti majd azt a törvényjavaslatot is, melynek értelmében zéró toleranciát hirdetnének mindennemű lopás esetében, továbbá hogy a visszaeső bűnözőket ne illesse meg szociális segély. (Remélem mindenki tudja, hogy a zéró toleranciát az MRM képviselte egyedüliként a Délvidéken!!!).

Pásztor kijelentette, ő személy szerint nem támogatja a területi autonómia elvét. “Én nem vagyok területi autonómia párti, mert ez kizárná a Vajdaság területén élő magyarok 40 százalékát, politikusként pedig úgy vélem, hogy a magyarokat nem kell megosztani”. Ki is mondta az elmúlt években, hogy vannak jó és rossz magyarok, ki nem hajlandó az összefogásra a többi magyar párttal, ki is az, aki az egyik szerb párttól simul a másikhoz az érdekeinek megfelelően? S ez az ember beszél az egységről…

Ezek után mit is mondhatnék még, a kedves Olvasóknak? Gondolkodjanak el a hallottakon, olvassanak a sorok között, ha úgy esik jól, dobáljanak meg sárral, de egy biztos: ha húsz éven át ugyanarra a “magyar” párta adta le a szavazatát és nem történt javulás, nem kellene változtatni a rossz szokásán? Itt az idő, hogy a változás útjára lépjünk! Március 16-án menjen el mindneki szavazni és szavazzon a 14-es jelöltre!

(Gye)