Közel 300 ezerrel csökkent az anyaországon kívüli magyarok létszáma
Tíz év alatt közel 300 ezerrel csökkent a magyarság létszáma a határon túli országokban.
Erdelyben 194 ezerrel kevesebb magyar él, mint egy évtizede. Közép- és Dél-Erdélyben felgyorsult az asszimiláció és több nagyvárosban is komoly fogyást lehetett regisztrálni. Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon kisebb mértékben, míg a dél-erdélyi városokban a fogyás sokkal gyorsabb volt. Egyre több magyar a falvakba és Székelyföldre koncentrál és folyamatosan szorul ki a nagyvárosokból.
Felvidékről is kellemetlen hírek érkeztek, mivel 458 467 személy (közel 62 ezerrel kevesebben, mint 2001-ben) vallotta magát magyarnak, ami 8,5 százalékos országos arányszámnak felelt meg. A hatalmas csökkenés mögött a halálozások növekedése, az asszimiláció felgyorsulása és a születések csökkenése játszhatott szerepet.
Délvidéken a népszámlálás adatai szerint 253 899 magyar él, 39 400-al kevesebb, mint 2002-ben. Évente mintegy 3 ezerrel csökken a magyarok száma, ami egy átlagos falu népességének felel meg.
Horvátországban közel 15 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek a legutóbbi népszámláláson. Annyi mindenképpen kedvező, hogy a korábbi évtizedek népszámlálásait mérlegre téve a fogyás üteme lassult, mivel 1971-ben Horvátország lakosságának 0,8 százaléka (35 488 fő), 1981-ben 0,55 százaléka (25 439), 1991-ben 0,47 százaléka (22 355), 2001-ben pedig 0,37 százaléka (16 595) vallotta magát magyar nemzetiségűnek.
Ha összeadjuk a fent felsorolt népszámlálások eredményeit, akkor világosan látszik, hogy Ukrajnát és Ausztriát leszámítva 10 év alatt 297 ezerrel fővel csökkent a magukat magyarnak vallók száma. Ez a csökkenés mindenképpen drámai, de teljes képet majd csak az idei kárpátaljai számlálást követően tudunk alkotni.
Magyar Nemzet nyomán F. L.