Természeti kincseink: a Ludasi-tó
Március 28-án, 1977-ben került fel Szerbia és egybeb Délvidék egyik legfontosabb vizes élőhelye a hasonló területek védelmét szorgalmazó ún. Ramsari listára. Idén szó esett a tó körüli régészeti és kulturális értékekről is. A nádasokkal és madárvilággal övezett tó nemcsak a turistának, de a tudományos szakembereknek is kuriózumot jelent. A tó környéke az őskor óta folyamatosan lakott helynek számít, ezért régészeti és kultúrtörténeti értéke szinte felbecsülhetetlen.
Berta Adrián, doktorandusz, Régészeti Tanszék, SZTE-BTK: „Az egyik legkorábbi honfoglaláskori lelet is innen került elő. Ez a horgos-vöröspusztai lelet. Ez talán az ötödik volt, ami ebből a korszakból előkerült a Kárpát-medencében. Továbbá ott van a nosza-gyöngyparti lelőhely. Az egy híres rézkori lelőhely.”
A Ludasi-tó tágabb környékének egyik különlegessége a réti mészkő jelenléte. Az Európában rendkívül ritka kőzet a Kőrös-patak partján bukkan a felszínre. Korábban évszázadokig használták a környék lakosai házak építésére. Vastagsága 10 centimétertől 50-60 centiméterig terjed.
Márton Ferenc, megbízott igazgató, Palics-Ludas Közvállalat: „A Ludasi-tó egy világszinten jelentős természeti értéket képvisel, és az a szerencse érte a szabadkaiakat, hogy itt van a közelükben.”
Ehhez elég csak egy adat: a vándormadaraknak ez az egyik legfontosabb állomás és táplálkozóhely a keleti vándorlási korridorban. Évente óriási számú madárcsapatok fordulnak itt meg. A Ludasi-tó 1977. március 28-án került fel az ún. Ramsari listára, ami az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény. Célja a ludasihoz hasonló vizes élőhelyek megőrzésének elősegítése.
Pannon RTV nyomán T. T.
