Mit „tett le az asztalra” az MRM? (3.)

Ha semmi mást nem „tett volna le az asztalra”, csak az alábbi követelését, amelyet nyílt levél formájában eljuttatta az ország vezetőinek, az MRM normális körülmények között ma a délvidéki magyarság vezető pártja kellene, hogy legyen.

Teljesen egyértelemű, hogy kizárólag a területi autonómia szavatolhatna biztonságot, szabadságot, gazdasági fellendülést a rendkívül súlyos válságban és veszélyben élő, folyamatosan fogyatkozó, szinte agonizáló délvidéki magyarság számára. A következő időszakban ez méginkább meg fog mutatkozni, és egyre többen látják majd be, hogy ez az egyetlen megoldás. 

A történelmi előzmények és a nemzetközi jog adta lehetőségek teljesen indokolttá és kivitelezhetővé teszik a magyar területi autonómia létrehozását Szerbiában. Ehhez persze a teljes délvidéki magyar politikum egységes állásfoglalására lenne szükség (legalább ebben a sorsdöntő kérdésben), valamint ebből kifolyólag az anyaország támogatására.

Az MRM minden tőle telhetőt megtetett, hogy a hat magyar párt egységesen lépjen fel, de tudjuk mi mindent történt.

Nagyon úgy fest, hogy ezek után az MRM-nek mégis egyedül kell megvívnia a legnemesebb és legfontosabb célért vívott küzdelmet. Ebben sokat segíthetne az egyetlen hazafias anyaországi párt, a Jobbik győzelme a választásokon (lehetőleg még ma, de legkésőbb négy év múlva).

A lenti szöveg jóval a brüsszeli megállapodás és a koszovói szerb autonómia felállítása előtt készült, ami egyrészt az MRM következetességéről, másrészt pedig a progresszív jellegéről, haladó szelleméről tanúskodik.

Íme tehát az újabb tanulságos kordokumentum:                          

„Az MRM határozott elképzelése a Magyar Autonóm Körzet megtremtése, amely Ada, Csóka, Kishegyes, Magyarkanizsa, Óbecse, Szabadka, Topolya, Törökkanizsa, Törökbecse, Temerin és Zenta községeket és a magyarok által többségében lakott településeket ölelné fel. Az így létrejövő magyar többségű régió ötvözné a magyar közösség etnikai alapú területi autonómia iránti igényét a modern európai regionalizmus eszméjével. A magyarok által többségében lakott szórványszigetek, vagy az elsődlegesen kialakított területi egységen kívül eső más települések, amelyek Vajdaság különböző részein találhatóak, népszavazás útján dönthetnek, hogy közigazgatásilag és jogkörileg a Magyar Autonóm Körzethez tartozhassanak. E településcsoportokhoz való viszonyulásról külön rendelkezésekre van szükség.

Az MRM a hatáskör-telepítési rendszert az állami és tartományi szervek által jelenleg gyakorolt, de regionális szinten hatékonyabban ellátható hatáskörök decentralizálásával, továbbá a helyi önkormányzatok jogkörébe tartozó egyes feladatok ellátásának regionális szintre való emelésével tartja megvalósíthatónak.

A regionális önkormányzat feladatkörébe tartozik:

– a régió területfejlesztési koncepciójának és operatív programjainak a kidolgozása, a településfejlesztési tervek összehangolása,

– a regionális jelentőségű infrastruktúra koordinált fejlesztése,

– a terület gazdaságának és mezőgazdaságának összehangolt fejlesztése,

– a hivatalos használatban lévő nyelvek egyenrangú használatának biztosítása,

– az erdő-, a víz-, energia- és hulladékgazdálkodás, továbbá a környezetvédelem egyes feladatai,

– a régió egészségügyi, oktatási és művelődési intézményrendszerének a teljes jogkörű működtetése és részleges pénzelése,

– a regionális önkormányzat által alapított intézmények fenntartása,

– egyéb, az állam, a tartomány, illetve a régió területén működő önkormányzatok által a regionális önkormányzat hatáskörébe utalt kérdések.

Ha a Koszovó Platform hivatalossá és elfogadottá válik, akkor megnyílik a délvidéki magyar területi autonómiáért indított politikai küzdelem, amelyre eddig semmiféle nyitottság nem volt Szerbiában. Az új helyzet azonban mérföldkő lehet ebben a kérdésben, és a párbeszéd elkerülhetetlen lesz. A nemzetiségi alapon szerveződött területi autonómiák régiói az Európai Unió zászlóshajói, húzóerők pénzügyi-gazdasági értelemben. Az államnak pedig gazdasági fellendülésre és fejlődésre van szüksége. Fel kell tehát ismerni a területi önrendelkezés megkerülhetetlenségét, amely nem csak a magyarság számára, hanem minden, az érintett területen élő nemzetiség számára csak pozitívumokkal járna”. (2012. december 23.)

K. P.