Butuló ország: egyre kevesebb könyvet vásárolnak Szerbiában
A belgrádi könyvesboltokban egyre kevesebben vásárolnak szépirodalmi alkotásokat, néhány üzlet szinte már csak papír- és írószer, valamint iskolaszerek eladásából tartja fenn magát.
A belgrádiak – és általában Szerbia lakossága – egyre kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy a munkához vagy a tanuláshoz feltétlenül szükséges könyveken felül további irodalmi alkotásokat vásároljon.
A gyerekkönyveknek mindig van piaca, azok eladására mindig lehet számítani. Emellett a szerb fővárosról és az országról szóló történelmi-turisztikai könyvek számíthatnak biztos eladásra.
Az eladók szerint a szerb vásárlók „divat alapján” vásárolnak, vagyis mindig azokat a műveket keresik, amelyeket a média éppen reklámoz. Mint mondták, Gabriel García Márquez halála után ismét megnőtt a kereslet a regényei iránt. Van azonban néhány klasszikusnak számító külföldi regény, amelyet mindig szívesen olvasnak a szerbek. Ilyen például Gustav Flaubert Érzelmek iskolája című műve és Hamvas Béla A bor filozófiája című könyve is.
A legkevésbé az irodalomelmélet iránt érdeklődnek az olvasók, egyes üzletekben az is előfordul, hogy napokig egyetlen könyvet sem adnak el.
A 19. század végén a boltok még azt is feljegyezték, hogy a könyvvásárlóknak mi volt a foglalkozásuk, így még pontosabb képet tudtak alkotni a fogyasztói szokásokról. A szerb főváros például az első világháborút megelőzően jelentős polgári városnak számított, az olvasási trendek egybecsengtek más európai országok szokásaival.
MTI nyomán T. T.
